Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-23
12 kevesebb) falvak és kisvárosok aránya 17ről (91 település) 22 százalékra (116 település) emelkedett. Lényegesen kevesebb személy vallotta magát magyarnak Pozsonyban és Kassán. A nyugtalanító jelenség tovább folytatódhat, jelenleg ugyanis a magyar nemzetiségű általános iskolások több mint egyharmadát a szüleik szlovák tannyelvű intézményekbe íratják. Ez a folyamat a Rákóczi Szövetség és több civil szerveződés erőfeszítéseinek köszönhetően lela ssult, de a legtöbb településen még nem állt meg - tudtuk meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének révkomáromi irodájában. A szlovákmagyar határ átjárhatósága és az uniós oktatási feltételek érvényesítése óta évről évre növekszik a Magyarországon tanuló felvidéki középiskolások száma is. Közülük sokan ugyancsak ottani egyetemeken szeretnék folytatni a tanulmányaikat, s ott szeretnének letelepedni is. Emiatt még tovább csökkenhet a szlovákiai magyarok lélekszáma. Szilvássy József Pozsony Románi a: veszélyben a szórványban élők Romániában legutóbb 2002ben rendeztek népszámlálást. Az eredmény: az ország 21,7 milliós népességéből 1,435 millió személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyarok aránya tehát Romániában 6,6 százaléknyi volt. A magyarok jelentős része Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban élt, összesen 1,429 millió személy, akik az ezen a területen élő 7,23 milliós népesség 19,77 százalékát adták. A tíz évvel azelőtt, 1992ben lebonyolított népszámláláskor az országban még 22, 81 millió személy élt, a magyar nemzetiségűek száma pedig 1,625 millió volt, és az összlakosság 7,1 százalékát tette ki. Ezek közül 1,599 millió magyar az erdélyi, partiumi és bánsági megyékben élt, ahol a magyarok részaránya 20,7 százalékos volt. Korábban csak 1977ben volt Romániában népszámlálás, amikor is az ország 21,56 milliós lakosából 1,714 ezer, azaz 7,9 százaléknyi volt a magyar. Az ország jelenlegi területére visszaszámolva 1930ban a 14,28 milliós Romániában 1,423 millió magyar - a lakosság 10 ,88 százaléka - élt. Abszolút értékben tehát 1930 és 1977 között a magyarok lélekszáma Romániában 291 ezerrel nőtt, ám 1977től 1992ig 89 ezerrel, majd 1992től 2002ig 190 ezerrel csökkent. Eközben, a román népesség erőteljesebb szaporulata nyomán a romá niai magyarok aránya az 1930as 10,88 százalékról 2002re 6,6 százalékra zsugorodott. Politikusok és demográfusok egyetértenek abban, hogy a csökkenésnek három fő oka van: a negatív népszaporulat (csökken a születések és nő az elhalálozások száma), a kit elepülés és az asszimiláció. Az első ok visszafogására a magyar lakosság elöregedése, a lakossági korfa kedvezőtlen formája miatt kevés az esély. A folyamatos kivándorlás is elsősorban a fiatalokat érinti, ami a népszaporulati kilátást tovább rontja. A t ömeges kitelepülés már 1989 előtt megindult, s 1990 után folytatódott. A magyar hatóságok adatai szerint az 19902000es időszakban csaknem 60 ezer román állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Magyarországon. Az illetékesek a benyújtott kérelmek mintegy 90 százalékát jóváhagyták. Az asszimiláció számadatokban nehezen mutatható ki - de kétségtelen, hogy létezik. Főképp a szórványvidékeket sújtja, ahol a magyarok sem iskolával, sem kulturális szervezetekkel nem rendelkeznek, de sok esetben még a t emplomban sem anyanyelvükön szólnak hozzájuk. Az asszimiláció főleg a vegyes házasságok révén történik, ami Erdélyben nem új jelenség. Már a XX. század elején tíz százalék fölötti volt azon magyar fiatalok száma, akik más nemzetiségűvel kötöttek házasságot . S bár a század később bőven kínált okot a nemzetiségi ellentétekre, a vegyes házasságok száma csak válságos időszakokban stagnált. Ilyen időszak legutóbb az 1990es évek elején volt, közvetlenül a marosvásárhelyi véres magyarellenes események után. A k ilencvenes évek végére azonban a magyarromán ellentétek újra oldódni látszottak, és azóta a vegyes házasságok iránti kedv ismét növekedési kurzust vett fel. Statisztikailag kimutatott, hogy a magyarnem magyar vegyes házasságokból született gyermekek jele ntős többsége a nem magyar szülő etnikai és nyelvi identitását követi. vissza
