Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-23
5 A vihar másnapján a Krónika című n apilap is kommentárt szentelt Demszky kijelentésének. Csinta Samu, a lap főszerkesztője kétségbe vonta a buzdítás őszinteségét megállapítva, hogy "a sok ellenkező előjelű, egyértelműen elutasító megnyilvánulás után kérdés, ki hisz ma már a hasonló szavakba n". Ugyanis a cikkíró szerint "az átlagosan tájékozott, arccal Budapestnek élő erdélyi magyar tudja, hogy az évente épülő több ezer budapesti lakás nem az ő pálya- és életkezdő zsebére szabott". A Krónika főszerkesztője szerint többféleképpen magyaráz ható a főpolgármester kijelentése. Az egyértelműen jelentkező magyarországi munkaerőhiányt a közös nyelv által könnyebben asszimilálható határon túli magyarral pótolható legkönnyebben, de ezen kívül magyarázatként szolgálhat még az a hivatalosan soha be ne m vallott nézet is - véli a szerző , miszerint a kontrolláltan, szinte egyedenként befogadott magyart nagyobb eséllyel lehet megszabadítani otthonról hozott "téveszméitől" - írja a Krónika. A romániai lapok kedden kivétel nélkül beszámolnak a budapes ti orkánszerű viharról, amelynek során három román állampolgár, köztük egy kolozs megyei házaspár életét vesztette. Az ÚMSZ szerint a házaspár több mint öt éve dolgozott vendégmunkásként Magyarországon, bejárónőként és asztalosként keresték kenyerüket . Az Evenimentul Zilei című napilap szerint a nő a katasztrófa előtt bő egy órával hívta fel Erdélyben élő testvérét, akivel elragadtatva közölte, milyen nagy tömeg gyülekezik a tűzijátékra, és milyen ragyogó kilátást biztosít számukra az a dunai hajó, ame lyről később a vízbe estek. vissza Nemzetközi hungarológiai kongresszus Debrecenben - Sólyom László Debrecen, 2006. augusztus 22., kedd (MTI) - A rendszerváltás olyan alapvető változás volt, hogy megköveteli önképünk újr afogalmazását - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök kedden Debrecenben. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyitó plenáris ülésén az államfő a hungarológiáról, a magyarság tudományáról elmondta, hogy az jelentősen hozzájárul a nemzeti identitás megfogalmazásához. Megítélése szerint az alkotmányban is rögzíteni kell a magyarságot, mint kultúrnemzetet, s a külpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a magyar nemzet egységét. Sólyom László szerint a hungarológiát a nyitottság jellem zi: alapvető kérdésekben azok is hozzászólhatnak, akiknek ez nem sorskérdés, csupán tudományos teljesítmény. Sólyom László annak a meggyőződésének adott hangot,hogy a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus "az utókor szemében napjaink lenyomata lesz ". Szavai szerint a magyarságtudomány sorskérdéseket vet fel, nemzetközi tudományos szervezetei vannak, s a hungarológia "kifelé" is hat, vagyis bemutatja tágabb kultúránkat külföldön. Az államfő ezért kifogásolta, hogy a mostani kongresszusnak mindöss ze egy külföldi előadója van. Sólyom László a hungarológia feladatait tekintve alapkérdésnek nevezte, mi az a kép, amit terjeszteni kell, amit meg kell mutatni a világnak. Az államfő beszélt arról is, hogy ő maga a határon túli magyar területeken tárgyalásai során a magyarokkal kapcsolatos ügyekben a kultúrnemzetet fogja képviselni. A magyarságot szempontjából meghatározónak nevezte, hogy az anyanemzet és a külföldön élő nemzetrészek milyen közös cselekvésre tudnak jutni. Szavai szerint neki mint elnöknek a hungarológia szövetségese, de egyben támasznak is tekinti. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA fontos feladatának nevezte a magyar nyelv és kultúra terjesztését, a magyar tudományosság összefogását, tám ogatását. Emlékeztetett rá, hogy az MTA 1990ben létrehozta a külső tagság intézményét, s ma már 1.116 határon túli tagja, köztük 55 akadémikus van a köztestületnek. Közölte: 2007. január 1jén megkezdi működését az MTA 6. területi bizottsága Kolozsváron. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Manherz Károly oktatási szakállamtitkár nevében Hargitai Gábor minisztériumi főosztályvezető köszöntötte a résztvevőket, kijelentve: "szeretettel fordulunk mindenki felé, aki tudományos tevékenység ének a magyarságot választja". Az ötnapos debreceni hungarológiai kongresszuson 28 országból több mint 450 magyarságkutató vesz részt. A magyarságkutatás központja a Debreceni Egyetem nevében Nagy János rektor köszöntötte a kongresszust, utalva ar ra, hogy a tanácskozás a magyar vonatkozású bölcsészettudományi kutatások legnagyobb hazai és nemzetközi fóruma, amelynek jelentőséget túlmutat a tudományokon. Görömbei András akadémikus, a kongresszus elnöke a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón arról be szélt, hogy az Európai Uniótól és a globalizációtól "a magyarság is új kihívásokat kapott". A professzor szerint ezért fontos elmélyíteni a nemzeti önismeretet és megerősíteni a nemzet tudatát". Az elkövetkező öt napban 34 szimpóziumon és 11 szekcióba n mutatják be eredményeiket a résztvevők a magyar nyelvészet, irodalom, történelem, néprajz, filozófia, képzőművészet, zene és film témakörben, s eszmét cserélnek a hungarológiai kutatások külföldi lehetőségeiről is. vissza
