Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
22 Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: tény, hogy a Magyar Állandó Érteke zletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. A Máért üléseinek megvan a lényeges szerepe, ám sajnos a határon túli szervezetekkel ellentétben az anyaországi pártok nem tudnak egyetlen kérdésben sem közös nevezőre jutni egymással. Olyan szakmai kérdése ket kell kijelölni a Máért üléseire, melyekben létrejöhet a nemzeti minimum - mutatott rá a kisebbségi politikus. Eredetileg is ez volt a Máért létrehozásának célja: a konszenzus a nemzeti minimum kérdéseiben egyáltalán nem lebecsülendő. Semmiképp sem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal - hívta fel a figyelmet Takács Csaba. Az RMDSZ tartalmasnak ítéli a konzultációs fórumot a magyar kormányfővel, olyannyira, hogy a Szövetség szerint erre min dig is szükség lett volna. Az RMDSZ ugyancsak egyetért a Gyurcsány Ferenc által felvázolt elvekkel: a differenciálással a határon túli országok között és a kölcsönös be nem avatkozás elvével, azaz hogy a budapesti kormány ne szóljon bele a határon túliak b első életébe és fordítva, a határon túliak se szóljanak bele a magyar belpolitikába. Takács Csaba elmondta még, hogy az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának minden bizonnyal jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminis ztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. MKP: később nyilatkozik Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, s zeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. KMKSZ: hiányzik a schengeni problematika Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem szerepel benne a "schengeni problematika", azaz nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbség éhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények "politikamentesítését". Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ a korábbi tapasztalatok alapján például arra asszociál, hogy még a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Mik lós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. Amíg erre nem derül fény, addig a jelenlegi budapesti kormánnyal szemben tart a fegyverszünet. A magyar kabinet ugyanis mindeddig elzárkózott attól, hogy a helyi választási eredmények alap ján döntsön a támogatási kérdésekben - szögezte le a kisebbségi politikus. VMSZ: üdvözli Budapest törekvéseit A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyarmagyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza, továbbá azt, hogy olyan nemzetpolitikát kíván folytatni, amely az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdaságitársadalmi el őrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből áll - olvasható a VMSZ közleményében. A szervezet kiemelten fontosnak tartja a budapesti kabinetnek azt az eltökéltségét, hogy ,,érzékenyen figyelje, hogyan érvényesülnek a magyar közösségeknek az id entitás megőrzéséhez, a kisebbségi és közösségi lét megéléséhez fűződő legitim igényei, a nemzetközi közösség által általánosan elismert normák szerint alapvetőnek számító jogai .'' Továbbá megnyugvással veszi tudomásul, hogy a magyar kormány a határokon t úlra irányuló támogatásokat a magyar közösségek sajátos helyzetét messzemenően figyelembe véve differenciált módon kívánja intézni, s továbbra is megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a két legsúlyosabb helyzetben levő régióra: a Vajdaságra és Kárpát aljára. MSZP: nem bezárkózást, hanem progressziót kíván A kormány felelőssége, hogy a partnerségen alapuló nemzetpolitikai intézményrendszert létrehozza. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést. Ezt Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke nyilatkozta lapunknak, aki szerint pártja nem bezárkózó, hanem kezdeményező, progresszív nemzeti
