Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-21
13 kaotikusnak ítélte a külhoni magyarok támogatásipályázati rendszerét, ezért ezt is átalakítják, hogy egyértelművé váljon, „ez nem politikai finanszírozás”. vissza Magyarlakta településeket sújt Pozsony 2006. augusztus 21. (9. oldal) Neszméri Sándor Robert Fico kormánya a síkvidéki – alapvetően a délszlovákiai – települések rovására akarja erőteljesebben támogatni a magasabban fekvő városokat és falvakat. Ez derül ki abból a kormányhatározatból, amel yet a múlt héten tárgyalt a kabinet. A szlovákiai közigazgatási reform utolsó nagy lépése a fiskális decentralizáció volt, amelynek alapján a települési önkormányzatok 2004től alanyi jogon részesültek a személyi jövedelemadóból befolyt összeg kétharmadábó l. A Dzurindakormány figyelembe vette a települések tengerszint feletti magasságát és az azzal összefüggő időjárási viszonyokat, ezért egy szorzót állapított meg, amely eredményeként a magasabban fekvő települések a közutak karbantartására és a hosszabban tartó fűtési szezon miatt külön támogatást kaptak. Fico nemzetiszocialista kormánya a múlt héten minden hatástanulmány és konzultáció nélkül váratlanul úgy döntött, három kategóriába sorolja a településeket. Ennek alapján több pénzhez csak azok a települé sek juthatnak, amelyek 277 méter tengerszint feletti magasságnál feljebb épültek meg. A döntés ellen a Magyar Koalíció Pártja és a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége is tiltakozik. A legrosszabbul döntően a magyarok által lakott vidékek járnak, Révkom árom és Dunaszerdahely éves szinten mintegy 3 millió koronától (21 millió forint) esik el. Autonómiakörút Európában − Egy székelyföldi RMDSZpolitikus és egy román újságíró tízezer kilométeres túrája 2006. augusztus 21. (9. oldal) Rostás Szabolcs Négy autonóm tartományba és a világ legfiatalabb államába látogatott el közel háromhetes európai körútja során Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője Dan Manolachescu sepsiszentgyörgyi újságíróval. Tíze zer kilométeres túrájuk alatt arra voltak kíváncsiak, miként működik a gyakorlatban az etnikai alapú önrendelkezés. A különböző nemzetiségek közötti együttélés szempontjából két aktív és három szunnyadó tűzhányóhoz hasonlította a két székelyföldi autonómia túrázó az általa felkeresett európai régiókat. Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei listáján parlamenti mandátumot szerzett képviselője Dan Manolachescu sepsiszentgyörgyi román újságíróval július 31én vágott neki az öreg földrésznek, hogy személyes tapas ztalatokat gyűjtsön a kontinensen fellelhető autonómiatípusokról. A napokban hazatért székelyföldi tandem Koszovót, Montenegrót, DélTirolt, Katalóniát és a Baszkföldet kereste fel. Negatív élményeiket a szerbek és albánok közötti állandó konfliktusok miat t etnikai puskaporos hordóhoz hasonlítható Koszovóban szerezték, ahová nemrég küldte Traian Basescu román államfő tanulmányútra a székelyföldi autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács vezetőségét. „A Székelyföld magyar nemzetiségű román állampolgáraként r emélem, hogy Basescu elnök nem kívánja a koszovói szerbek sorsát az itt élő románok számára. Mindannyiunk felelőssége és célja, hogy a Székelyföld ne váljék Koszovóvá” – osztotta meg tapasztalatait a civilben szociológus Antal Árpád, aki helyszíni élményei t tanulmányba foglalja, és többek között eljuttatja Románia államfőjének is. A fiatal székelyföldi honatya szerint a katalóniai autonómiatípus modellként szolgál az európai közösségek számára, emellett példaértékűnek tartja a déltiroli együttélést is, aho l az olaszok kávézót, az osztrákok hentesüzletet működtetnek békésen egymás mellett. A székelyföldi románmagyar együttélést zászlajára tűző sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület vezetőjeként Dan Manolachescu elsősorban az európai nemzetiségek kapcsolata inak minőségét tanulmányozta. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság éppen a napokban közölte a székelyföldi Vargyas és Gyergyóditró önkormányzatával, hogy foglalkozni fog az általuk elfogadott, a román hatóságok által viszont elutasított Ska ndináv kezdeményezés. Aláírásgyűjtést szervez és nyílt levéllel fordul az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Unió Tanácsához a Hunsor szervezet, azt kérvényezve, hogy az európai közösség támogassa a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. A Hunsor – me ly tevékenyéségben elsősorban a skandináviai és a Kárpátmedencében élő magyarság kapcsolatait igyekszik megerősíteni – szeptember 15én adja át levelét az EU illetékeseinek, egy hónappal azelőtt, hogy az unió döntést hoz Románia EUcsatlakozásának pontos időpontjáról. (MN)
