Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-21
11 Stanislaw Dziwisz most jár másodszor Magyarországon. Első ízben 15 évvel ezelőtt II. János Pált kísérte el magyarországi zarándokútjára. A másfél évtizeddel ezelőtti eseményekre a bíboros úgy emlékezett: „a Szentatya nem csak mint pápa szerette a magyar népet, hanem mint a magyarokkal sorsközösséget érző lengyel". Az 1956os magyar forra dalom közelgő 50. évfordulójáról szólva a bíboros határozottan leszögezte: „1956ban morálisan a magyar nép győzött és a megszállók veszítettek. Mi lengyelek mindvégig teljes szívünkkellelkünkkel a magyarokkal voltunk, mert ugyanazt éreztük mint ők, s ugy anaz a szabadságvágy élt bennünk, melyet a magyar forradalmat megelőzően a poznani felkelés során ki is nyilvánítottunk." Idén is megrendezik a hagyományos ünnepi szentmisét Szent István napja alkalmából az idén is megrendezik a hagyományos ünnepi szentm isét és az országos Szent Jobb körmenetet Budapesten. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek celebrálja a Szent Istvánbazilika előtt, szentbeszédet mond Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, a néhai II. János Pál p ápa személyi titkára. A szertartás után indul útjára a hagyományos Szent Jobb körmenet, amelyben az egyházi intézmények, szerzetesrendek, lovagrendek képviselői mellett minden évben hívők sokasága vesz részt. Az idei augusztus 20i ünnepi szentmise és kö rmenet a nemzet lelki megújulását célzó imaév kiemelt eseménye. A Magyar Katolikus Egyház azért hirdette meg az imaévet, mert az idén különleges évfordulókat ünnepel az ország: ebben az évben emlékezünk meg az 1956os forradalom és szabadságharc 50. és a n ándorfehérvári diadal 550. évfordulójáról. vissza (Magyar Rádió, InfoRádió, klubradio.hu, MTI) A határon túli magyarok is ünnepelnek 2006. augusztus 20. 1 4:41 MNO A bölcs és jó döntéseket kell megtanulni Szent Istvántól a mai politikai vezetőknek. Ez ma Erdélyben az autonómiáért folytatott küzdelmet jelenti – hangzott el az erdélyi megemlékezéseken. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a FelsőTisz a vidéki Aknaszlatinára hívta meg tagságát. A Vajdaságban új keletű az augusztus huszadiki ünnep. Erdély valamennyi templomában istentiszteleteken és szentmiséken emlékeznek államalapító királyunkra, számos településen ezt helyi ünnepség követi. Erdélyben 13 település őrzi a szent király nevét, de egyetlen egy viseli Szent Istvánét, a Maros megyei hármas falu egyik települése, Székelyszentistván. Itt 1998ban állítottak, elsőként Erdélyben szobrot Szent István tiszteletére. Néhány év múlva a község másik t elepülésén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását. – Az államalapítótól a ma i politikai vezetőknek a bölcs és jó döntéseket kell megtanulni – mondta a székelyszentistváni ünnepségen Lokodi Edit, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hangsúlyozta: ma az erdélyi magyarság számára a jó és bölcs döntés az autonómiáért folytatott har c. Amit Európa számos kisebbsége már kivívott, az az erdélyi magyarságnak is joga – hangoztatta a politikus. Erdély legnagyobb Szent István búcsúját Felsőháromszéken, a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartják. A perkői búcsú az államalapító királyunk i ránti tiszteletet őrzi, jelentősége azért is fontos Erdélyben, mert bár a világi ünnepségeket csak 1990 után szervezték meg, augusztus 20án még a kommunista időkben is elzarándokoltak Perkő hegyére az erdélyi magyarok, és emlékeztek államalapító szent kir ályunkra. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a FelsőTisza vidéki Aknaszlatinára hívta meg tagságát. Az ünnepi szentmisét Majnek Antal püspök celebrálta, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a templomkert parkjában
