Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-19
23 sok kapcsolódó kérdést is felvet a kisebb parlament létrehozása. Mi lesz a választójogi törvényünkkel? Akarunke egyéni körzetet és listást, vagy pedig csak egy tiszta rendszert? Akarunke kétfordulós választást? Teh át az a helyzet - és ez vonatkozik az összes ilyen alapkérdésre , hogy bármihez nyúlunk, az összes többire is megoldást kell találnunk. Mint egy szövet, aminek ha meghúzom bármelyik szálát, és aztán nem varrom el, akkor felfeslik az egész. Csak gondos és biztos kézzel szabad tehát hozzányúlni. Együtt kell megtalálni azt a kompromisszumot, ami valóban szolgálja a társadalom érdekét. Az előző ciklus második felében még abban bíztam, hogy a parlamenti választás után lesz minderre politikai akarat. Az azóta történt fiaskók ellenére még mindig nem vesztettem el az optimizmusomat. - Optimizmusát konkrét tények is alátámasztják? - Igen. Az önkormányzati választások után szeretném a parlament elé terjeszteni a Házszabály törvényt. A tervezet már készen van. Ezzel például megoldódhatna a vizsgálóbizottságok kérdése. Csak törvény írhatja elő az állampolgároknak, hogy a vizsgálóbizottságok el őtt megjelenjenek. Néhány frakcióvezetővel folytatott egyeztetés nyomán úgy érzékelem, hajlandók leülni egy asztalhoz, hogy beszéljünk a Házszabály törvény tartalmáról. Azt hiszem, addig maradhatok csak politikus, amíg meg tudom őrizni az optimizmusomat. - Van a háznak olyan mulasztásos alkotmánysértése is, amely lassan már egy évtizedes múltra tekint vissza. Meddig teheti ezt az Országgyűlés? S miként várhatja el a törvényhozás a jogkövető magatartást az állampolgároktól, ha ő maga nem gyakorolja ugyanezt ? - Valóban, törvényalkotó szervként példát kell mutatnunk. Fontos a jogállamiságnak megfelelő előírások betartása. A rendszerváltás óta több alkotmánybírósági kötelezésnek nem tudtunk eleget tenni. A ma görgetett ügyek többsége két ciklusnál is régebbi. Közéjük tartozik például az ülésezési rendünkre vonatkozó szabály megalkotása. Többször nekirugaszkodtunk a házszabály módosításának, de nem sikerült kompromisszumra jutnunk. Az is előfordult, hogy a rendezetlen kérdések kapcsán elkészült egy nagyobb csoma g, aminek egyetlen olyan eleme volt, amiben nem értettek egyet a pártok. S hiába kértem, hogy legalább a többi részét fogadjuk el, az ellenzék ezt nem támogatta. Alkotmányos adósságainkat fel kell számolnunk, hiszen morálisan elfogadhatatlan, hogy mi magun k számon kérjük a társadalom tagjain a fegyelmezettséget, vagy akár a jogkövető magatartást, de nem mutatunk példát. - Említette már, hogy az uniós tagság egységet teremthetett volna a nemzetben, de napjainkban éppen az uniós tagságból fakadó feladatok is megosztják a pártokat. - Én inkább fordítva fogalmaznék. A pártok megosztottsága miatt nincs meg az a nemzeti minimum, amit egyébként az uniós tagságunk, illetve maga az integráció számunkra meghatároz. Az integráció kapcsán vannak jelentős kérdések, ami ben az ellenzék felelőssége egészen más, mint a kormányzaté. A konvergenciaprogram végigviteléről beszélek, a Nemzeti Fejlesztési Terv összeállításáról, azokról a lehetőségekről, amiket ez a 200713as európai költségvetés jelenthet Magyarországnak. Törté nelmi léptékű jövő áll előttünk, kihasználását nem akadályozhatja belső - pártok közötti - ellentét. Úgy vélem, pontosan ezt gondolja a miniszterelnök is, ezért kezdeményezett e kérdésben is ötpárti egyeztetést. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom azt, hogy belső ügyeinket idehaza tárgyaljuk meg és ne vigyük ki Brüsszelbe. Erre egyébként jó példa az a parlamenti egyeztető fórum, ahol a pártok egyeztetnek a kormánnyal arról, milyen álláspontot képviseljünk az uniós kormányfők tanácskozásán. Ezt a konzultációs fórumot kétharmados törvény hozta létre 2004 júniusában, ami jelzi, a kormánypártok és ellenzék együtt tudnak működni esetenként. Pontosan az ilyen együttműködésen alapul az a reményem, hogy az önkormányzati választások után nekiállhatunk közös feladatain knak. - Az Ön által említett változásokért, a közös fundametum létrehozásáért pártelnökként vagy inkább mint pártpolitikus dolgozhatna hatékonyabban? - Nyilvánvaló, hogy inkább házelnökként. Hiszen ahhoz, hogy valóban a kölcsönös engedményeken alapuló legoptimálisabb kompromisszum jöjjön létre, látni kell valamennyi politikai erő akaratát. Ezekben a vitákban nem a többi párttal csatározó pártpolitikusként kell részt vennem, hanem mindenkire odafigyelő, konszenzuskereső házelnökként. Házszabályunk tizenk ét éves, ismerjük mindannyian a hibáit, a hiányosságait, de nyilván az előnyeit is. Ezeket a tapasztalatokat ötvözve kell házelnökként koordinálva elősegítenem a kompromisszumot.
