Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-19
5 A mostani Kárpátmedencei zarándokla t azt jelképezi, hogy nekünk, anyaországi, utódállamokbeli és nyugati szétszóratásban élő reformátusoknak felelősséget kell vállalnunk egymásért – jelentette ki lapunknak Bölcskei Gusztáv püspök a javában zajló V. Magyar Református Világtalálkozóról, amely et a történelmi ország kilenc református egyházkerülete szervezett hangsúlyozottan kormánytámogatás nélkül. Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő nem üdvözölte a nagyszabású rendezvényt, csak Szili Katalin MSZPs házelnök küldte el jókívánságait a résztvevőkn ek. Magyar Református Világtalálkozót eddig 1938ban, 1991ben, 1996ban és 2000ben rendeztek. Az idei, augusztus 12 – 22. közötti rendezvény eddigi fő eseményei Erdélyben a kolozsvári megnyitó, a nagyváradi ifjúsági találkozó, Kárpátalján a péterfalvai köz ponti ünnepség voltak. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke tegnap Délvidékre utazott, ott ma Bácsfeketehegyen folytatódik a program. A világtalálkozó 22én Debrecenben, a Nagytemplomban zárul. A püspök elmondta, a z anyaországi és a határon túli püspököknek és főgondnokoknak, tehát az egész úgynevezett generális konventnek mindmáig vállalható döntése volt, hogy a 2004. december 5i népszavazás után nem fogadnak el jó szívvel kormányzati támogatást, hiszen a határon túli magyarok kettős állampolgárságát elutasító szociálliberális hatalom nem megfelelő partner. Így 40 milliós zsinati pénzből és a kilenc egyháztest további áldozatából valósulnak meg az egyegy fő helyszínen négyöt ezer főt vonzó rendezvények. A püspök szerint jól halad a Kárpátmedencei reformátusság egységesülési folyamata, hiszen a zsinat és az egyházkerületek alkotmányai immár kimondják a közös egyháztagságot, valamint mozgalommá nőtték ki magukat a testvérgyülekezeti látogatások, lelkipásztori vend égszolgálatok a 2004. decemberi kezdeményezés óta. vissza A cseh polgári demokraták pirruszi győzelme - Az elrettentő prágai példa · Kilencévi böjt után Topolánek mindenre kész · Paroubek osztja a lapokat Magyar Nemzet 2006. augusztus 19. Szerző: Bohumil Doležal 2 Az alábbi cikket az elmúlt rendszer (Csehszlovákiában és biztosan Magyarországon is) alighanem az „ország jó hírét megkárosító írásnak” tartotta volna. (Erről egyébként büntető törvénykönyvében illő módon meg is em lékezett). Bajosan lehet azonban a mostani csehországi helyzetről másképpen beszélni. A cseh politikai rendszer a majdhogynem születése óta megoldhatatlan helyzetek előidézője is egyben. 1996 óta nem volt parlamenti többséggel bíró kormány az országban a 2 002 – 2006 közötti ciklus kivételével, amikor is egyfős többsége volt a kabinetnek, a kormányoldal képviselői pedig azon versengtek, melyikőjükön is múlik a többség. Egyikük e dicsőséget azzal érte el, hogy egy fontos szavazás idején éppen részegre itta magá t egy sörözőben. Rosszabb volt ekkor a helyzet, mint akár Václav Klaus 1996 és 1997 közötti kisebbségi kormánya, akár a szociáldemokraták (CSSD) és Polgári Demokrata Párt (ODS) által kötött úgynevezett Ellenzéki Szerződés idején, amely Milos Zeman parlamen ti többséggel nem rendelkező kormányának működését tette lehetővé 1998 és 2002 között. Minden eddigi választás után úgy tűnt, hogy rosszabb már nem is lehet a helyzet. Az idei választások jelentik azonban a mélypontot. A mérleg nyelve, amely eddig hol az e gyik, hol a másik oldalra lengett ki, most pontosan középen állapodott meg. A két legerősebb cseh párt, a polgári és a szociáldemokraták egyaránt százszáz képviselőt gyűjtöttek maguk köré, beleszámítva a százba a potenciális koalíciós partnereik mandátuma it is. A voksolások tehát nem döntöttek el semmit. Hogy ki alkotja a leendő kormányt és ellenzéket, arról a választások utáni intrika dönt. Ha a szavazások előtt jutnak megállapodásra az érdekeltek, s a választásokat meg sem tartják, tisztes pénzt takaríto ttunk volna meg. Formálisan a polgári demokraták nyerték a voksolást: a legtöbb szavazatot és képviselői helyet ők szerezték meg. Győzelmük azonban pirruszi. A kilencéves böjt után az ODS nagyon kormányra akar kerülni – ez azonban, mint látjuk, csak fölött ébb megalázó körülmények között sikerülhet nekik, különösen előnytelen módon. „Még a kezüket sem mossák meg nélkülünk”, jelentette ki a lemondott Jirí Paroubek miniszterelnök, aki egyben a szociáldemokraták elnöke is. Nem a levegőbe beszélt. Több mint két hónap után volt az első áttörés: legalább átmenetileg sikerült a képviselőház tisztségviselőit megválasztani, tehát a parlament el tudta kezdeni működését, a régi kormány benyújthatta (pontosabban be kellett nyújtania) lemondását. A parlament interim vezet őségét kilenc hét múlva felválthatja a végleges (az Országgyűlés frissen megválasztott elnöke megígérte, ha a köztársasági elnök által fölkért jelölt kétszer nem kap bizalmat, akkor lemond, hogy – a törvénynek megfelelően – harmadjára ne neki kelljen megne veznie a miniszterelnököt), Csehországban pedig újra parlamenti demokrácia lesz (két és fél hónapig 2 A szerző a prágai Károly Egyetem politológusprofesszora
