Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-18
5 Az uniós pénzforrásokat határ menti fejlesztésekre, infrastrukturális és általában gazdasági ös szeköttetésekre fordítva segítené a szülőföldön maradást - ez azonban nem "kényszer vagy elvárás" a magyarsággal szemben, hanem lehetőség, és a határon túliaknak természetes módon joguk az Európán belüli szabad mozgás is. A Vajdaság és Kárpátalja mást, é s ha kell, több pénzt kap, mint az uniós vagy uniós távlatú szomszéd államok magyarsága - szögezi le a tervezet. Általában, a nemzetpolitikát és a szomszédpolitikát nem egymásnak alárendelve, hanem a többségi nemzetekkel való közös érdekek és az európai kisebbségi normák demokratikus érvényesülését célozva hozná összhangba. Ha Magyarország jogsértő fejleményeket tapasztal, minden kapcsolatot kihasznál, hogy fellépjen ellenük. Az eddigi, a Magyar Állandó Értekezlet központi szerepére alapuló párbeszéd he lyébe sokrétű, többfórumú egyeztetési rendszer lép, az alapvető kérdésekben Magyarmagyar Kormányzati Konzultáció elnevezéssel maga a miniszterelnök rendszeresen (évente legalább kétszer) egyeztet a határon túli vezetőkkel. Fejlesztik az államfői, a parlam enti, az önkormányzati és a regionális összehangolást is. A nemzetpolitika fő célja a magyar nyelv és kultúra, erősítése, a magyar kisebbségek demokratikus jogainak és magyarként való boldogulási esélyeiknek a megteremtése, védelme. Jövő augusztustól fog va kétévente megrendezik a világ magyarságának kulturális fesztiválját is, A támogatásokat átlátható, a versenyképességet növelő fejlesztési célokra összpontosítják, de oktatási és kulturális téren lesznek hosszabb távra "szerződött", kiszámítható és biz tos támogatások is olyan intézmények számára, amelyek nemzetpolitikai szempontból is fontosak. A Szülőföld Alap (SZA) magában foglalja az eddigi közalapítványokat, kivéve a Segítő Jobb Alapítványt, amelyet a hazai egészségügyi reformot figyelembe véve mode rnizálnak. A SZAban világosan szétválik a politikai, a szakmai és a végrehajtói szint - reméli a tervezet. Úgy tudni, az alapítványi rendszer átalakításával a határon túliak is egyetértenek. A tervezet új szemléletet sürget az új lehetőségek kihasználás ára, szembenézve a nemzetpolitika eddigi kudarcaival is. A részletekről Gyurcsány Ferenc kormányfő lapunk holnapi számában is beszél, a reformokról szóló interjúban. vissza A határnyitás nem piknik volt - mondja Kovács Lászl ó az NDKs menekültek egykori kálváriájáról Népszabadság • Seres Attila • 2006. augusztus 18. A páneurópai piknik 1989 augusztusában bátor civil kezdeményezés volt, amelyet a hatóságok is támogattak. De Kohl kancellár nem erre, hanem a szeptemberi határn yitásra mondta, hogy a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból. Sokan sokféleképpen gondolnak vissza a tizenhét évvel ezelőtti kényes ügyre, amikor több tízezer NDK állampolgár nem tért vissza magyarországi nyaralásáról, hanem heteken kereszt ül az NSZK diplomáciai képviseletén és a Máltai Szeretetszolgálat sátortáboraiban várta, hogy Nyugatra távozhasson. Kovács László, Magyarország EUbiztosa, a Külügyminisztérium akkori államtitkára állítja, hogy nem az úgynevezett páneurópai piknik volt az akció döntő láncszeme. Az 1989. augusztus 19i piknik idejére ideiglenesen megnyitott osztrákmagyar határon mintegy 300 NDK állampolgár jutott át Ausztriába, sok tízezren viszont még jó ideig itt maradtak. A júniustól húzódó konfliktus során a magyar ve zetés számára három dolog egyre világosabb lett: az, hogy a több tízezer NDK turista nem akar hazatérni, az NDK nem engedi őket az NSZKba távozni, Magyarország viszont, amely 1988. január 1jétől saját állampolgárai számára teljesen szabaddá tette az utaz ást, nem teheti meg, hogy hazatoloncolja őket. Olyan megoldást kellett keresni, amely nemzetközi jogilag tartható, politikai és gyakorlati szempontból pedig kivitelezhető volt. Végül olyan döntés született, hogy fel kell függeszteni a Magyarország és az ND K között még a '60as években megkötött, a vízummentes turizmusról szóló szerződés titkos záradékának két pontját. Ezek közül az egyik arról rendelkezett, hogy a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes ú ti okmányuk. A másik pedig kimondta, hogy az érintett országok
