Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-17
19 alsóház bizalmának az elnyer ésére. Miközben g ő zer ő vel folyik a kormányalakítás, Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter hétf ő n az új kabinet létrejöttéig még hivatalban lév ő Paroubekkormány elé terjesztette a jöv ő évi költségvetés tervezetét, amely nemcsak elemz ő k, de helyettese, Edouard Janota szerint is veszélyezteti az euró 2010re tervezett bevezetését. Sobotka a hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékára rúgó, 88 milliárd koronás (1 cseh korona = 9,60 forint) hiánnyal számol, ám maga is elismerte: a takarékossági intézkedések nélkül a def icit ennél is magasabb lehet. A nagyobb hiány f ő ként abból fakad, hogy az eddiginél 17 százalékkal magasabbak lesznek a szociális kiadások, amelyek így az összkiadások közel felét, mintegy 470 milliárd koronát tesznek ki. A tervek szerint jöv ő re egyebek mellett 5,3 százalékkal emelnék a nyugdíjakat, 4, 5 százalékkal pedig az állami alkalmazottak bérét. Némely tételeken ugyanakkor spórolnának: a kiszivárgott hírek szerint visszavennének az úgynevezett ceruzapénzb ő l, jelenleg ugyanis minden cseh els ő s diák ezer koron á t kap az iskolakezdéskor.Pedig Prága ta valy az euróra való áttérés minden feltételének eleget tett, a költségvetési hiány is a GDP 3 százaléka alatt volt. A 2006os büdzsé tavalyi elfogadásakor már engedékenyebbnek bizonyult a parlament: 3,3 százalékos hiányra adta áldását. Elemz ő k ezúttal megl ehet ő sen szkeptikusak, számításaik szerint a pénzügyi tárca valójában már most 130 milliárd korona jöv ő évi hiánnyal számol. A tárca átvételére készül ő ODSes Vlastimil Tlusty azonban nem tartja kizártnak, hogy a deficit akár a GDP 5,1 százal é kára, 170 mil liárd koronára is felszökik, mert, mint fogalmazott, a kormány "bevetett néhány trükköt"a valóság megszépítésére. Ezek egyike szerinte, hogy Sobotka 20 milliárd koronás privatizációs bevétellel számol. Pedig az uniós jogszabályok - érvel az ODS politikusa - nem teszik lehet ő vé, hogy az e forrásból származó pénzeket közvetlenül a költségvetés egyensúlyi pozícióinak a javítására használják fel. Adóemelésre is készülnek a szociáldemokraták, pluszbevételként szerepel ugyanis a dohánytermékek magasabb adója. Elhalasztanák ugyanak kor a munkaadói járulékok csökkentését tartalmazó, ily módon bevételkieséssel járó új egészségbiztosítási törvény érvénybe léptetését. Valószín ű leg halasztást szenved az állami szférában béremeléssel járó közalkalmazotti törvény is. A kormányzásra készül ő ODS ugyan a kiegyensúlyozott állami gazdálkodás híve, ám semmiképpen sem kívánja elsietni az euróra való áttérést. "Az eurót akkor kell bevezetni, ha erre megérik a helyzet" - tette magáévá a térség kormányai által egyre többet hangoztatott elvet a pénzügy miniszteri posztra esélyes Tlusty. Hasonlóan vélekedett az ODSszel koalícióra készült kereszténydemokrata pártelnök, Miroslav Kalousek is, aki rossz érvnek tarja, hogy azért kell takarékoskodni és népszer ű tlen intézkedéseket hozni, hogy a gazdasági mutatók megfeleljenek a maastrichti kritériumoknak. Klaus államf ő - aki a kilencvenes évek elején pénzügyminiszter, majd hét éven át kormányf ő volt - sem aggódik az euró esetleges késése miatt. A köztudottan eur oszkeptikus elnök korábban már kijelentette: "Csehországban nagyon szívesen fizetek koronával, nem érzem az euró hiányát." KOKES JÁNOS / PRÁGA vissza Látnak és utánanéznek Heti Világgazdaság, 2006. augusztus 16. 00:00 Egyetlen romániai politikus sem érezheti magát biztonságban: az archívumok titkosításának feloldásával bármikor el ő kerülhet titkosszolgálati dossziéja. Naponta újabb és újabb személyekr ő l derül ki Romániában, hogy közük volt Nicolae Ceausescu hírhedt titkosrend ő rségéhez, a Securitatéhoz. A vezet ő politikusokról, köztisztvisel ő kr ő l készült securitatés dossziék titkosít ásának július végi feloldásával az ország Legfels ő bb Védelmi Tanácsa (CSAT) huszáros vágással szám ű zte Romániából a nyári belpolitikai uborkaszezont. A szeku több kilométernyi irattömeget tartalmazó archívumának zömét örökl ő legjelent ő sebb titkosszolgálat (SRI) irattáraiból kiszabadult szellem el ő ször a múlt héten 29 ismert politikus dossziéjának a Securitate Archívumát Tanulmányozó Bizottsághoz (CNSAS) való eljuttatásával, no meg a nevek sajtóbeli kiszivárogtatásával okozott botrányt. A listán ugyanis olya n ismert személyek neve található, mint például Radu Berceanu közlekedési miniszteré, Adrian Nastase korábbi kormányf őé , Markó Béláé, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökéé, miniszterelnökhelyettesé, és még egy sor vezet ő politikusé, képvis el őé , így például Frunda György és Verestóy Attila szenátoré. Már le is hullott az els ő fej: hétf ő n a liberális párt (PNL) állandó bizottsága a kizárás kilátásba helyezése mellett megvonta a bizalmat egyik politikusától, a népszer ű Mona Musca képvisel ő n ő t ő l, akinek - a politikusok közül els ő ként - a teljes dossziéja felkerült az internetre. Ebb ő l kiderült, hogy a volt m ű vel ő dési miniszter a hetvenes évek végén a temesvári egyetem romántanáraként rendszeresen, úgymond nemzetvédelmi okokból tájékoztatta össze köt ő tisztjét az általa tanított külföldi diákok tevékenységér ő l, mozgásáról. Az együttm ű ködéssel vádoltak névsorának egyik furcsasága, hogy nem kevesebb mint tizenhárom nemzetiségi szerepel rajta: kilenc magyar, továbbá rutén, zsidó, görög és albán kisebb ségi honatyák. "Ezzel a módszerrel az RMDSZt akarják kompromittálni a magyars á g szemében, hisz annál aljasabb rágalom nincs Romániában, mint hogy valaki szekus besúgó volt. A cél az, hogy a magyar képvisel ő k két év múlva ne kerüljenek be a parlamentbe" - tárta fel az általa
