Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-15
11 rendelkezik, tette hozzá Borboly, aki az RMDSZ csíki területi szervezetében a Területi Küldöttek Tanácsának elnöki tisztségét is betölti. Az „öregek” is fiatalok? Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanács ának elnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: szükség van az RMDSZ megreformálására, ennek módjáról pedig nyilvános vitát kellene indítani. Egyéni véleményének hangot adva, az SZKT elnöke elmondta: az RMDSZ számára az egyik járható út az lenne, hogy polit ikai párttá alakuljon át, ekkor ugyanis sokkal hatékonyabban és rugalmasabban képviselhetné a magyarság érdekeit. Másik alternatíva, hogy az RMDSZ marad érdekvédelmi szervezet, ám ennek ernyője alatt jönne létre egy politikai párt. Arra a kérdésünkre, hog y az RMDSZ megújításáról szóló vitába bevonjáke a szövetséget bíráló szervezeteket, mint a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács, a szenátor elmondta: a párbeszédet elsősorban az RMDSZen belül kell folyt atni, ennek ellenére ezen szervezetek „jóhiszemű” tagjainak véleményét figyelembe veszik majd. Frunda hozzátette: nem érzi személyes támadásnak Kelemen Hunor, Nagy Zsolt vagy Borboly Csaba a reform szükségességét hangsúlyozó kijelentéseit, ugyanakkor azonb an a politika folyamatos harc, amelyben nem szükséges, hogy valaki félreálljon csak azért, hogy helyet adjon a fiataloknak. „Aki jó, az akár 20 évig is maradhat a politikai életben” – tette hozzá Frunda. Belső ellenzék, nem generációs alapon Eckstein Ko vács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, akit Sógor Csabával és Toró T. Tiborral együtt az RMDSZ belső ellenzékével szoktak azonosítani, a Krónikának elmondta: a szövetség reformjára valóban szükség van, a párttá való átalakulással azonban nem ért egy et. Eckstein szerint az RMDSZnek megvan ugyan a kapacitása arra, hogy párttá alakuljon át, ám ebben az esetben éppenséggel a kisebbségi érdekképviselet csorbulna. A Frunda által javasolt kompromisszumos megoldást, hogy az érdekvédelmi szervezet ernyője al att hozzanak létre politikai pártot, Eckstein nem tartja kivitelezhetőnek, ám elismerte, hogy Bukarestben az RMDSZnek politikai pártként kell működnie. Kelemen és Nagy Zsolt kezdeményezését Eckstein jónak tartja, a körvonalazódó generációs konfliktusról p edig elmondta: nemzedéki viták minden alakulatban vannak, ám ezek nem helyettesíthetik a valós belső ellenzéket, illetve a különböző ideológiákat. vissza Farcádi Botond, Kulcsár Andrea, Krónika A generációs seprű Nagy Zsolt visszakozott: mégsem pártRMDSZre van szükség, ahogy meglehetős határozottsággal néhány nappal ezelőtt állította, hanem csak bizonyos elemeiben pártszerűbb működésre. A szavakk al folytatott árnyalatjáték, a kirohanások és visszavonulások eme szimbolikája jól jelzi, milyen hatalmi belviszonyok között lehet felvetni az RMDSZben ha egyáltalán fel lehet vetni a belső reform kérdését. Csakhogy ez az árnyalatosdi egyáltalán nem kedvez a probléma helyes megfogalmazásának. A kérdés logikai értelemben tulajdonképpen nem is az, hogy párte az RMDSZ annak kétségtelenül az, hiszen részt vesz a politikai versenyben, a választásokon, és képviselőket juttat fontos pozíciókba , lényege sokkal inkább az, hogy milyen párt legyen a jövőben ez a pártvoltát eddig vehemensen tagadó szervezet. Akik pártot mondanak ugyanis, azok a hatékonyabb politikai cselekvést, a gyors döntéseket, a bukaresti kontextusnak való megfelelést állítják az elő térbe, de eközben ha nem is bevallottan vagy tudatosan annak elfogadását is kimondják, hogy egy másik pártnak is létjogosultsága van. Akik viszont a szövetségi jelleget hangsúlyozzák, azok az RMDSZ párt minél szélesebb támogatottságát gondolják fonto sabbnak, ennek megőrzését tekintik fő célnak, egy másik párt létjogosultságát inkább tagadnák, és a parlamenti képviselet átmentését fontosabbnak tekintik a gyors cselekvésnél és az ütőképességnél. Hogy igazából ennek a két alternatívának a burkolt vitá ja folyik, azt még nem mindegyik részvevő sejti. A fékezett habzású vita műviségéből ez nem is lesz egyhamar kiolvasható. Ami inkább látszik: Nagy Zsolték óvatoskodása fölött ott lebeg Markó, Frunda és a többiek kivárása, illetve struktúrakonzervativizmus a. Innen tekintve pedig az egész vita tétje nem több egy új belső egyensúly kialkudásánál, az, hogy a kongresszus és a közelgő választások
