Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-11
6 Románia egyik morális szimbóluma, Mona Musca korábbi kulturális miniszter is jelentett Eva fedőnévvel a Securitaténak. A Civic Media Egyesület kezdeményezésére a CNSAS átvilágít csaknem ezer román újságírót is – azokat, akik funkci ójuknak köszönhetően meghatározó szerepet töltenek be a román közvélemény formálásában. A Tiszta hangok akcióban az országos román napilapok, televíziók és rádiók, valamint a hírügynökségek vezetőinek, illetve a médiában gyakran szereplő publicisták és pol itikai elemzők, valamint egyes, a társadalomra komoly befolyással bíró civil szervezetek vezetőinek múltját vizsgálná, azt firtatva, hogy milyen kapcsolatban álltak a diktatúra elnyomó apparátusával, vagyis a politikai rendőrséggel. A lista a romániai magy ar újságírószövetség és az egyik napilap kezdeményezésére a kisebbségi sajtó vezetőit (a napi, heti- és havilapok igazgatói és főszerkesztői, felelős kiadói, vezető szerkesztői) is tartalmazza. A CNSAS sorra hívja be a médiamunkásokat a testület székházá ba és segíti a rendelkezésére álló adatokkal a levéltári kutatók munkáját – aki nem tesz eleget a felkérésnek, az sem ússza meg az átvilágítást, mert személyes hozzájárulás nélkül is elvégezhető a munka. A törvény szerint az átvilágítás csak akkor kerülhet ő el, ha az újságíró lemond a szerkesztőségben betöltött tisztségéről, és erről írásban értesíti a CNSASt. Az átvilágítás híre beismerési hullámot indított el a román sajtóban: az egyik nagy országos napilap, a Cotidianul főszerkesztője bevallotta, hogy e gyetemistaként megzsarolta a Securitate, ennek következtében diáktársairól jelentéseket írt. A Ziua három vezető beosztású munkatársa (köztük a főszerkesztő) is elismerte érintettségét, a lap igazgatója pedig már tizenöt esztendővel ezelőtt bevallotta, hog y együttműködött a titkosszolgálattal. Az ügynek különös ízt ad, hogy a Román Hírszerző Szolgálat beismerte, jelenleg is szerveznek be embereket a médiából, annak ellenére, hogy az újságírók szakmai szabályzata szerint nem szerencsés, ha a tömegtájékoztatá sban dolgozók tagjai lesznek politikai pártoknak és bedolgoznak a titkosszolgálatoknak. A kezdeményezésnek van magyarországi vonatkozása is, hiszen a román Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Gáspárik Attila azt javasolta, az átvilágítás érintse a jele nleg Magyarországon tevékenykedő, ám Erdélyből elszármazott újságírókat is. Ennek értelmében több tucat magyar újságírót, például e sorok íróját is átvilágíthatnák (ez ellen természetesen semmi kifogásom, annak ellenére, hogy pontosan a nagykorúvá válásom évében bukott meg a Ceausescudiktatúra), a javaslatban nevesítettek szerint megvizsgálnák a múltját a Duna Televízió jelenlegi elnökének, Cselényi Lászlónak, az Info Rádió egyik alapítójának, Heltai Péter rádióstévés műsorvezetőnek és Bodor Pál (Diurnus) újságírónak is. A külföldön dolgozó médiamunkások átvilágítása azonban nem kötelező, hiszen a Ticutörvényként ismert jogszabályt módosító sürgősségi kormányrendelet szerint mindössze a román sajtóban jelenleg is dolgozó szerkesztők és publicisták átvilág ítása kérhető. A testületnek egyébként a törvény értelmében harminc nap alatt kell választ adnia az újságírók múltját firtató kérdésekre, de a munka elhúzódhat, ha a dossziékban talált adatok nem egyértelműek vagy újabb kutatást igényelnek. A döntést szava zás útján hozzák meg: a CNSAS tagjai áttanulmányozzák az érintett dossziéját, majd voksolnak arról, hogy szerintük az illető besúgó volte, vagy nem. Ha az állás döntetlen, a testület elnökének szavazata dönt. vissza Frunda besúgó volt? 2006. augusztus 11. (9. oldal) Rostás Szabolcs Besúgói múlttal vádolja Frunda Györgyöt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorát a bukaresti Evenimentul Z ilei. A román napilap napokkal ezelőtt a szövetség három másik vezetőjéről, Markó Béla elnökről, Verestóy Attila szenátorról és Borbély László területrendezési miniszterről szellőztette meg, hogy a bukaresti átvilágítóbizottság látószögébe kerültek securit atés dossziéik titkosságának feloldása nyomán. Időközben kiderült, hogy Borbély nem szerepel az átvilágítandók között, Markó és Verestóy esetében viszont bebizonyosodott: írtak nyilatkozatot a kommunista titkosszolgálatnak, az érintettek szerint azonban mi ndez nem jelenti, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. Az Evenimentul Zilei szerint Frunda esete speciális, mivel a politikus egyaránt rendelkezik megfigyelési, valamint hálózati dossziéval. Mindez megerősíti több bukaresti történésznek az e lmúlt időszakban megkezdett átvilágítási hullámról kifejtett véleményét, miszerint az 1989 karácsonyán kivégzett Nicolae Ceausescu diktátor titkosszolgálata saját besúgóit is megfigyelte. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja elnöke azt állítja: megg yőződése, hogy Frunda a kommunista rendszer kiszolgálója és a Securitate besúgója volt, és a politikus szerint ennek megerősítése sokkolni fogja az erdélyi magyar közösséget, amely három alkalommal támogatta a szenátor államfőjelölését. Frunda György – aki egyben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése romániai delegációjának elnöki tisztségét is betölti – azonban tagadja, hogy a Securitate tisztje vagy informátora volt. „1988ban és 1989ban vagy háromszor hívtak be a Securitatéhoz. Tudomásom szerint csak m egfigyelési
