Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-10
10 sajtótájékoztatón. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet követeli, hogy a kormány, illetve a környezetvédelmi tárca lépjen fel kellő erővel a beruházás ellen, és tegyen meg mindent egy újabb ciánkatasztrófa megelőzésére. (ra dio.hu) A verespataki bányaberuházó – a kanadai Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) - alaposan felkészült arra a maratoni, tizenkét órán át tartó közmeghallgatásra, amelyen már a hetedik alkalommal vitatták meg a projekt lehetséges következményeit – tud ósított honlapján az eseményről a Zöld Erdély Egyesület. A szervezet szerint a befektető letűnt időket idéző módszerekkel lépett fel Kolozsváron. Verespatakról és a környékbeli bányásztelepülésekről autóbuszokkal szállították Erdély fővárosába a projektet támogatókat, akik közül “vad tekintetű, elvakított emberek, illetve sárga pólókba öltöztetett csinibabák” hurrogták le a környezetvédőket, miközben viharosan tapsolták az RMGC “semmitmondó és elkerülő propagandaválaszait”. A Zöld Erdély azt is tudni véli, hogy a „jövőjükért harcoló” lányok útiköltségeit, ruházatát és támogatását is kifizette az RMGC. A közmeghallgatáson az aranybánya megnyitása mellett érvelők többek között kifejtették, hogy hat éve semmiféle ciánkatasztrófa nem pusztított a Tiszán, s a fo lyó halai sem ciánszármazéktól pusztultak el, hanem a jéggel borított vízben haltak éhen. Az RMGC képviselői többnyire kerülő válaszokat adtak a feltett kérdésekre, és párbeszédre sem volt lehetőség. A rendezvényen az RMGC terveit ellenzők között jelen volt a Zöld Erdély Egyesület képviselői mellett a Román Tudományos Akadémia elnöke, az Alburnus Maior verespataki érdekvédelmi szervezet, a Greenpeace, a WWF, a MindBomb, és számos más civil szervezet, illetve egyetemi tanár és verespataki lakos. Mindenki meglepetésére a hírhedt korábbi kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar hazaküldte és börtönnel fenyegette meg a kanadai befektetőket. Eugen David, a verespataki Alburnus Maior Egyesület elnöke az RMGC környezetvédelmi vezetőjét a következőképpen szólíto tta meg: „Kedves John. Konkrét választ kérek tőled, mint már annyiszor megtettem. Azzal a földdel, ahol az első külszíni fejtést tervezitek egyetlen probléma akad, éspedig, hogy az én személyes tulajdonomat képezi. A projektetek magába foglalja a lakosok ö nkéntelen kitelepítését vagy sem? Ha nem, akkor most mindannyian mehetünk haza, mert az én földemen te bányászni nem fogsz. Ha igen, akkor Románia Alkotmányát sérted meg. Nos, kedves John, mi a válaszod?” A tudósítás szerint Ashton erre a felvetésre is k erülő választ adott, mint ahogyan nem derült ki az sem, hogy mi lesz a sorsa azoknak a sírhelyeknek, amelyek elköltöztetésébe nem egyeznek bele a hozzátartozók, illetve milyen jog alapján költöztetik el azokat a sírokat, amelyekben olyan halottak vannak, a kiknek a hozzátartozóik már nem élnek. A hajnalig tartó közmeghallgatás után a nyitott kérdések sora továbbra is végtelennek tűnik. Így például továbbra sem lehet tudni, hogy a beruházásról szóló környezeti hatástanulmány készítői miért csak a ciánvegyüle tekre tértek ki, amikor a folyóvizek által okozott és határokon átívelő környezeti hatásokat tárgyalták. De nincs válasz arra sem, hogy a beruházó miért nem szigeteli vízhatlanul a ciánvegyületek talajvízbe való szivárgásának a megelőzésére a majdan csakne m négyszáz hektáron elterülő zagytározó alját? Holott szakértők szerint ez a fajta előzetes védekezés nagyban csökkentené a balesetek, s az ezek által okozott környezetszennyezések kockázatát. vissza Utcai felirat a szlo vák nagykövetségnél Magyar Nemzet 2006. augusztus 10. Szerző: Neszméri Sándor Budapest okozta a Szlovák Nemzeti Párt szerint azokat a feszültségeket, amelyek az utóbbi napokban a szlovák – magyar viszonyt jellemzik, a magyar Külügyminisztérium és a kormány is „mintha tudatosan szítaná a szlovákellenes hangulatot” azzal, hogy mindent „túlreagál”. Rafael Rafaj, a nemzetiek frakcióvezetője úgy látja, a magyar kormány a nemzetközi szintű és a kétoldali aktivitásával „Szlovákia belpolitikai viszonyaiba akar beav atkozni”. A „hecckampány” eredménye a nemzetiek szerint, hogy Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt a járdára piros festékkel azt írták: „Nem felejtünk!” A szlovák nagykövetséggel kapcsolatos incidensre reagálva Robert Fico kormányfő kijelentette, „a szl ovák – magyar kapcsolatok az ilyen esethez mérten sokkal szélesebb alapokon nyugszanak, és más minőségűek, s nekünk valóban az az érdekünk, hogy a két ország viszonya a lehető legjobb legyen”. A szlovák külügyi tárca ugyanakkor „megnyugvással vette tudomásul ”, hogy Fekszi Márta államtitkár ígéretet tett az eset kivizsgálására. vissza
