Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-05
10 érintett országokban meggyőződésből vagy kényszerből, de támogatják a nemzeti kisebbségek kollektív jogait és autonómiáját. Ezek terjedése fontos magyar külpolitikai és nemzeti érdek. vissza Ingáznak a határon túlról - Felvidéki diákok tanévkezdése Salgótarjánban Népszabadságonline • Tudósítónktól • 2006. augusztus 5. Egy osztálynyi felvidéki magyar diák gyarapítja a következő tanévben a középiskolások létszámát Salgótarjánban. Némelyikük naponta 68 órát ingázik majd, hogy itt alapozza meg későbbi magyarországi egyetemi tanulmányait. Szeptemberben háromezer diák kezdi meg - vagy folytatja - középi skolai tanulmányait Salgótarjánban. Közülük harmincan Szlovákiából járnak át, többnyire a határ közeli falvakból, de akad, aki Losonc, Rimaszombat vagy Fülek környékéről választ magának iskolát a salgótarjáni kínálatból - tudtuk meg Szűcsné Zagyi Annától, a városi önkormányzat oktatási irodájának vezetőjétől, aki saját pedagógusi tapasztalataiból is emlékszik még olyan felvidéki magyar diákra, akit a szülei még a rendszerváltás előtt itt járattak iskolába. Mint mondja, akkoriban ez rendkívül sok adminisztrá cióval járt, és feltehetően protekció is kellett az elintézéséhez. Mára a két ország európai uniós tagságával mindez leegyszerűsödött. A helyzet olyannyira megváltozott, hogy egy éve magyarországi diákokat is fogad a komáromi magyar tannyelvű Selye János Egyetem kihelyezett tagozataként működő losonci óvodapedagógus- és tanítóképző főiskola. Igaz, még nem igazán kelti fel a határon inneni diákok érdeklődését, jóllehet Salgótarjántól mindössze harminc kilométerre kínál diplomaszerzési lehetőséget. Mégpedig olyan képesítést, amit Magyarországon a nógrádi megyeszékhelytől csak jóval távolabb lehet megszerezni. Az ottani oktatásszervezők azonban hosszabb távon továbbra is számolnak a magyarországi diákokkal. A középiskolák esetében a nógrádi megyeszékhelyen a kereskedelemtől a szakmunkásképzésen át a két tannyelvű gimnáziumi oktatásig bőséges a kínálat, így inkább ide érkeznek diákok a határ túloldaláról. Az önkormányzat őket úgy kezeli, mintha Nógrád megye bármely más településéből jöttek volna. Fejkvótát ut ánuk is igényelhet, s ha az nem is fedezi a kiadásokat, a határon túli magyar diákok összességében mégiscsak javítják a helyi költségvetés helyzetét. Néhány éve ezért még külön rendeletben is megerősítették a városatyák, hogy minden itt tanuló diákot azono s jogok illetnek meg, állampolgárságától függetlenül. Így a kollégiumi ellátás nekik is ingyenes, csupán az étkezés költségét kell megfizetniük, rendelkeznek diákigazolványnyal, tankönyvhöz ugyanolyan feltételekkel jutnak, mint bárki más. Az utóbbi évekb en már nem egy iskolaigazgató toborozza is a diákokat a határ túloldaláról, mert alacsony létszámú osztályokat így próbálnak feltölteni. Soós József, a régiós beiskolázási körzetű Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója például a szlováki ai Csákányházán és Ragyolcon is járt az idén. Az ottani iskolaigazgatók szívesen fogadták, felsőbb éves diákjaival bemutatkozási lehetőséget kapott, de mint mondja, a gyerekek és szüleik már egymásnak is ajánlják a szlovákiai magyarok lakta területeken a s algótarjáni gimnáziumokat és szakközépiskolákat. Az ő tanintézetük azért is vonzó, mert az ott végzők általában jól el tudnak helyezkedni. Salgótarjánban egyébként hathét felvidéki diák a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett intézetében tanul, ahová r ajtuk kívül informatikatanárok is járnak át Fülekről. A diákok többsége kollégista, de akad olyan is, aki nap mint nap ingázik. A tizenhét éves Tóth Tímea is közülük való. Iskolaidőben ő Gömöralmágyon ébred hajnalban fél négykor, s veszi az irányt szülőf alujából a 25 kilométerre lévő Fülekre, majd onnan busszal az országhatárra. Ott aztán gyalog átsétál, s várja Somoskőújfauban a salgóbányai vagy a somosi buszt, amivel a nyolcórás iskolakezdésre odaérhet. A tanítás után este hat órára ér haza. Egyébként k itűnő tanuló, s Debrecenbe készül egyetemre. A diploma után hazatér, és Fülek környékén szeretne élni. Iskolatársa, Szekér Mária Fülekről jár át. Ő már túl van az érettségin, hároméves szakápolói képzésen vesz részt. Mária megőrizné a kétlakiságát a jövő ben is: lakna Füleken, s dolgozna ideát. Azt mondja, Füleken 810 ezer korona, vagyis 6070 ezer forint fizetést kapna ápolónőként, a salgótarjáni kórházban azonban - számítása szerint - a szakvizsgát követően, pótlékokkal együtt 8090 ezer forintot kapna havonta. Vonzó számára az is, hogy itt magasabb szintű a képzés, korszerűbb ellátási formákat ismerhet meg, s ez a tudása - német nyelvismerettel együtt - egy későbbi németországi munkavállalás esetén még jól jöhet neki.
