Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-05
26 Nyitottabb nemzetpolitikát Új Magyar Szó 2006. július 5. Szerző: Simon Judit Törzsök Erika új nemzetpolitikai koncepciót dolgozott ki az elmúlt években. En nek lényege: "a történelem adta lehetőséggel élni kell, hiszen kisebbségnek, többségnek ugyanazon a jogok és lehetőségek nyílnak ki az új, varratmentes Európában, az új struktúrákban". A kisebbségi szakértő július első napjától a Miniszterelnöki Hivatalban , a magyar kormány szomszédos országok kisebbségpolitikai kérdéseivel foglalkozik politikai főtanácsadó minőségben "2004. május 1. után valamennyien új helyzetbe kerültünk KeletKözép Európában. Ezt nehezen vesszük észre, mondhatni nem akarunk hinni a sze münknek. Valóban a magyarság nagy többsége maholnap ugyanazon gazdasági és politikai keretek között él? Nem vesztesei, hanem nyertesei lehetünk egy új, mondhatni váratlan, bár mindig vágyott történelmi helyzetnek?" - Ezek a kérdések foglalkoztatják a minis zterelnöki hivatal frissen kinevezett főtanácsadóját, aki a szomszédos országokban élő magyarsággal foglalkozik. Törzsök Erika szerint fel kell hagyni az évtizedes bezárkózással, és nyitni kell a világ felé. Éppen "az új történelmi lehetőség teszi szüksége ssé, hogy újragondoljuk közös dolgainkat". Már csak azért is, mert - mint azt több térség jeles szakemberei évek óta jelzik - a kapcsolattartásra fordított energiák kilencven százaléka a koordinálásra rendelt hivatalok fenntartására ment el, a szervezésr e és lebonyolításra. Tehát, szerkezeti átalakulásra van szükség. A kormányzati struktúra átrendezése azt jelzi, hogy "végre tudomásul vettük: 2004 május elsejével itt a Kárpátmedencében valamennyien új helyzetbe kerültünk. Mára valódi integrációra, felzár kózásra van esély a bezárkózással, stagnálással szemben". Törzsök meglátása szerint le kell bontani a magunk kreálta mentális határokat. Ehhez az szükséges, hogy "ne elkülönítve folyjék a szakmai továbbképzés, ne külön mezőnyben tartsunk a határon túli magyaroknak színházfesztivált, kórus és szavalóversenyt stb. Tekintsük méltónak a külhoni intézményeket, hogy együtt rendezzük az ilyen esem ényeket. A szétválasztásnak immár semmi értelme". Törzsök Erika kifejtette, hogy gyakorlatilag szakpolitikai kérdéssé kell hogy váljon a kisebbségpolitika. "Az össznemzeti kereteken belül célszerűnek látszik, hogy az oktatás az oktatáshoz, kultúra a kultúr ához, fejlesztés a fejlesztéshez kerüljön." Koncepciója szerint a fejlesztés nem csupán gazdaságfejlesztést jelent. A kultúra legszélesebb értelemben vett tartalmát jelenti: intézményi, közös térségi együttműködések sorát. A fizikai határok leépülésével fel kell készülni arra, hogy egymástól néhány kilométerre az új helyzetben nem célszerű és főleg nem praktikus párhuzamos intézményeket létrehozni. Azok a szellemi műhelyek, amelyek létrejönnek, az egykor volt határok két oldalán közös rendszerbe kapcsolód nak, és ez teszi ténylegesen lehetővé "a varratmentes Európa" létrejöttét. Az eddig határokkal elválasztott térségeknek, városoknak újra kell fogalmazniuk önmagukat. "Ezért tartom fontosnak, hogy a lokális identitásokra összpontosítsunk. Csak ezeknek az újonnan felmerült szempontoknak a tudomásul vételével tudjuk meghaladni a nagyon szerencsétlen autarchiák örökségét, a támogatásfüggőséget, az újraelosztó rendszert, amelyben minden szereplőt a kiszolgáltatottság jellemez". A kisebbségpolitikai szakértő s zerint a belpolitikai játszmák helyett együttműködés, az együttműködéshez független, átlátható mechanizmus kialakítása szükséges. "Eddig egy adott összeget elkülönítettünk a magyar költségvetésből, és ezt gyakran párhuzamosan működő grémiumok elosztottak s aját maguknak ill. klientúrájuknak. Úgy gondolom, a jövőben olyan közös grémiumokat kell létrehozni a környező országokban élő és magyarországi szakemberekből, akik nem pénzt osztogatnak, hanem egyeztetni tudják az egyes szakterületek céljait, prioritása it és minőségét. Így létrejön egy átlátható mechanizmus, ahol nem pártfinanszírozás őrzi a rezervátum mozdulatlanságát, hanem bárki, aki pályázik és garantálja az adott cél minőségi megvalósítását, előre meghatározott nagyságrendű forráshoz jut. Meghatároz ott keretek lesznek, folyamatos nyilvánosság és a hatékonyság ellenőrzése, ami ráadásul nemcsak eukonform, de élni is tud azokkal az új forrásokkal és lehetőségekkel, amikről másfél évtizede még csak nem is ábrándozhattunk" - összegezte az új stratégiát Tö rzsök Erika politikai főtanácsadó. vissza
