Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-05
16 Az összejövetelen László Gyula a VMDP nevében javaslatot tesz a nem területi autonómiával kapcsolatos magyar álláspont konkretizálására. A javaslatot a VMDP elju ttatta Szili Katalinhoz a Magyar Országgyűlés Elnökéhez. Ágoston András levélben kérte Gémesi Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárát, hogy a KMKF valamelyik dokumentumába iktassák be a nem területi autonómia ismérveit. A Vajdasági Magyar Dem okrata Párt magyar (perszonális) autonómia modellje szerint a nem területi autonómia intézményének ismérvei a következők: - legális és legitim képviseleti testülettel rendelkezik; - közjogi szempontból beépül az államhatalom intézményrendszerébe; - az okta tás, a művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával foglalkozik; - ezen a területen önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak; - vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy m int jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak a perszonális autonómia jogkörével; - a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján; - demokratikus többpárti választások útján jön létre; - nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé tesz i, hogy a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje identitása megőrzése szempontjából fontos érdekeit. vissza Holtponton a kisebbségi törvénytervezet? [ 20060705 - 07:46:42 ] Egészen bizonyosan nem sikerül elfogadtatni ebben a rendkívüli parlamenti ülésszakban a kisebbségi törvénytervezetet, ugyanis a kitűzött kedd esti határidőre nem készült el a házbizottsági jelentés a jogszabályról. Jóllehet az elképzelések szerint a Képviselőház jogi, emberjogi és oktatási bizottsága tegnap egész napját a kisebbségi törvény megvitatásának kívánta szentelni, már a délelőtti ülés nem kecsegtetett túl sok sikerrel. Tegnap délelőtt az illetékes szakbizottság el sem kezdhette a vitát, ugyanis közel egy órás várakozás után a bizottság elnöke kénytelen volt felfüggeszteni az ülést, mivel a testület a képviselők jelenlétének hiánya miatt döntésképtelennek bizonyult. Délutánra a bizottság is mét összeült: a vitát a 18. cikkelynél folytatták, ugyanis eddig jutottak el az eddigi megbeszélések során. Mint ismeretes, korábban az RMDSZ kérésére a bizottsági vita megszakadt, és a törvény szövege a képviselőház plénuma elé került. Ez azonban mégis jobbnak látta jelentést kérni a tervezetről, ezért a házbizottság úgy határozott, hogy a jogszabályt visszautalja ugyanahhoz a három szaktestülethez. Varga Attila képviselő, a jogi és emberjogi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: tegnap csupán 2 bek ezdést sikerült elfogadtatni, a 18. szakasz 1. és 2. bekezdését, a 3nál azonban ismét elakadt az ülés. Az 1. bekezdés szerint iskolák létrehozásakor konzultálni kell a kisebbségi szervezetek képviselőivel, a 2. bekezdés pedig azt írja elő, hogy az oktat ási intézmények vezetőségének kinevezése csakis versenyvizsgával történhet meg, és a vizsgáztató bizottságban az illetékes hatóságok képviselői mellett jelen kell lenniük a kisebbségi szervezetek képviselőinek is. Nem sikerült dűlőre jutni a 3., az iskol ák megszüntetésének körülményeit előíró bekezdésről. Az RMDSZ képviselői azt kérték, hogy ez csakis a kisebbségi szervezetek beleegyezésével, és nem csupán a velük való konzultáció alapján történhet meg. A vitának az ülés ismételt berekesztése vetett véget , ugyanis a testület időközben újból döntésképtelenné vált. Varga Attila elmondta: az RMDSZ frakcióvezetője ismét kérni fogja, hogy a Képviselőház plénuma házbizottsági jelentés nélkül tűzze napirendre a jogszabályt. A politikus szerint azonban nagyon ke vés az esélye annak, hogy az indítványt elfogadják. Ezért egészen bizonyos, hogy ebben a rendkívüli ülésszakban nem lesz a jogszabályból törvény.
