Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-31
22 kapcsolatban Silvia Glendová a Smer és a szlovák kormány szóviv ő jeként reagált, mondván, Robert Fico a kormányzásért , a kormánytagok nyilatkozataiért vállal csak felel ő sséget, más politikusok véleményét nem kívánja kommentálni. Ján Slota pártja – úgy t ű nik – felbátorodott Fico hallgatásán, mert újabb feljelentést tett Duray Miklós ellen, amiért az MKP alelnöke „fasiszto id” politikai er ő nek nevezte a Szlovák Nemzeti Pártot egy magyar rádiónak adott nyilatkozatában. vissza Tippek Mladics elfogásához Magyar Nemzet, 2006. július 31. Szerző: Sebestyén Imre Az Egyesült Államok tizenegy pontos javaslatot tett a szerb kormány hágai akciótervére, amelynek egyik fontos célja Ratko Mladics kézre kerítése. Washington nem kevesebbet kér a szerb miniszterelnökt ő l, mint hogy állítsák el ő és hallgassák ki Aco Tomicsot, a katonai biztonsági szolgálat volt vezet ő jét, Branko Krga volt vezérkari f ő nököt, valamint a vádlott fiát, Darkót. A javaslat szerint Kostunicának figyelmeztetnie kell az állami tisztségvisel ő ket, hogy mindenkit leváltanak, aki akadályozza a nyomozást. Kostunicának továbbá fel kell szólíta nia a szerb pravoszláv egyházat, hogy támogassa a hágai vádlott kiszolgáltatását. Amerika elvárja, hogy a szerb hatóságok keményebben lépjenek fel Mladics támogatóival szemben, tegyék közzé a b ű ncselekmények résztvev ő inek névsorát, és ismertessék meg a sze rb közvéleménnyel Mladics tetteit. Washington kezdeményezi egy külön telefonszám megnyitását is, hogy a polgárok jelenthessék, ha tudnak valamit Mladicsról. Carla Del Ponte hágai f őü gyész nem hiszi, hogy Mladics önként jelentkezne, de – mint mondta – els ő ízben hitte el, hogy Belgrád valóban le szeretné tartóztatni. vissza Sebezhet ő a román nemzetbiztonság Magyar Nemzet, 2006. július 31. Szerző: Rostás Szabolcs Heves vita folyik Romániában az ország nemzetbiztonságáról, a melyr ő l az utóbbi id ő szak eseményei bebizonyították, hogy átfogó stratégia hiányában roppant sebezhet ő . Az e téren mutatkozó koncepciótlanság legfelt ű n ő bb példája a Romániában terrorizmussal vádolt Omar Hajszam elt ű nése, ami egyaránt magyarázható egyes áll ami hatóságok cinkosságával, illetve az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok kudarcával. Nevetségesek vagyunk – jellemezte vel ő sen Traian Basescu államf ő a napokban Romániát annak kapcsán, hogy nemrég kereket oldott az országból a Bukarestben els ő s zámú terroristaként számon tartott Omar Hajszam. Basescu ő szinte vallomása teljesen megalapozott, hiszen a három román újságíró tavalyi iraki elrablásának megszervezésében kulcsszerepet játszó szíriai üzletember mindmáig feltáratlan elt ű nése Románia legtek intélyesebb intézményeinek hitelét tépázta meg. Az ügy valóságos lavinát indított el: a botrány miatt lemondott tisztségér ő l a román hírszerz ő szolgálat (SRI), a külföldi hírszerzés (SIE) és a belügyminisztérium hírszerz ő szolgálatának vezet ő je, ő ket köve tte az ország f őü gyésze is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az érintett intézmények (ügyészség, titkosszolgálatok, rend ő rség, határ ő rség) egymásra mutogatva hárítják el maguktól az országot törvénytelen úton elhagyó Hajszam elveszítése miatti felel ő sséget. T raian Basescu szerint éppen a hasonló eseteket elkerülend ő indokolt a tanácsadói által tavasszal kidolgozott nemzetbiztonsági törvénycsomag mihamarabbi elfogadása, amely a hírszerzés és a kémelhárítás m ű ködését, valamint a titkosszolgálati tisztek statútum át szabályozná. Csakhogy a bukaresti parlamenti p á rtok – az államf ő höz h ű demokratákat kivéve – és a romániai civil szervezetek szerint az államf ő koncepciója sérti az emberi jogokat, mivel túlzott hatáskörrel ruházná fel a titkosszolgálatokat. Basescu nem zetbiztonsági stratégiájával nem ért egyet Calin PopescuTariceanu kormányf ő sem, ezért kabinetje nemrég kidolgozott egy, az államf őé t ő l homlokegyenest eltér ő törvénycsomagot, amely az emberi jogok szavatolására fekteti a nemzetbiztonság elvének alapjait, s ő t a titkosszolgálatok számát is csökkentené. Mindkét törvénycsomag elfogadását késlelteti a tartalmukról indított közvita, márpedig a román államf ő leszögezte: addig nem nevezi ki a lemondott titkosszolgálati vezet ő k utódját, amíg a bukaresti parlament m eg nem szavazza a tanácsadói által kidolgozott változatot. Miután minderre a parlament a napokban azzal válaszolt, hogy nem ismerte el a hírszerz ő parancsnokok lemondását, borítékolható, hogy egy darabig még várni kell a román nemzetbiztonság megizmosodásá ra. vissza
