Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-01
7 De talán még ennél is rosszabb hí r, hogy a regionális fejlesztési minisztérium szintén az SNS kezébe került. Az elmúlt négy évben sok bírálat érte a magyar pártot, hogy a déli régiókba több állami támogatás megy, mint máshova. Az MKP azzal védekezett, hogy csak megpróbálják bepótolni azt a hiányt, amit az 1998ig kormányzó pártok okoztak. Azok ugyanis egyszerűen nem adtak pénzt délre. S most vajon mi várható? Az amúgy is szegény, magyarok lakta déli régiók csak tovább szegényedhetnek. Fico érzéketlenségére mellesleg az is jellemző, hogy az okat a minisztériumokat, amelyek az MKP hatáskörébe tartoztak, többnyire a nemzetiek kapták meg. Söprés előtt Képzeljék el, micsoda haddelhadd lesz ott, ha kedden Gasparovic kinevezi az új kormányt, s az új miniszterek elfoglalják székeiket. Söprés. Sz lovák seprű jól seper. Seperc alatt. Állítólag több mint ezer olyan magyar ember dolgozik az államigazgatásban, aki így vagy úgy, de veszélyeztetve van. Mármint az állása, mert azért ne keltsünk pánikot. Némi iróniával azt is írhatnám, kellett ez már Szl ovákiának, túl nagy volt a nyugalom. Ment a szekér, a külföld simogatta, az emberek meg eltunyultak, mert azt hitték, ez természetes. Hát nem az. Minden kormány megérdemli a száz napot, szokták mondani. Ha Szlovákiában ez a kormánykoalíció alakul meg, mi nden bizonnyal nem kapja meg a száz napot. Valószínűleg egyet sem. A külföld mellett már a piactól is megkapta a pofont, akkorát bukott a korona, hogy a nemzeti banknak folyamatosan lesben kell állnia, hogy beavatkozhasson. Az elszalasztott esély Pedig , ahogy folyamatosan derülgetnek ki a dolgok, nem is gondolta olyan rosszul a dolgokat Fico. Külügy- és pénzügyminiszterjelöltje nemzetközi szaktekintélynek számít, a gond ott van, hogy állítólag nem vállalják a kormányzati szerepet az SNS miatt. Ha Fico nem akart volna mindent behabzsolni, nem akart volna mindenkit megalázni (leendő partnerein kívül az MKPt és a KDHt, akikkel noha tárgyalt, az utolsó pillanatban mégis csúnyán ejtette őket), most olyan kormány feje lehetne, amely után a külföld is megnya lná a tíz ujját. Ehelyett a bugriskormányt választotta. Már ha megalakul, mert a szerződés még nem íródott alá. Márpedig egyik tanult Új Szós kollégám azt írta: "Annak van igaza, aki merő kalandvágyból tartósan KözépEurópában él, itt mindig történik vala mi.“ Tudom, ne álmodjunk. vissza Mi lesz a határon túli iskolák sorsa? - A kormányzat kisebbségi magyarsággal kapcsolatos politikáját káosz és anarchia jellemzi · Lemorzsolódó támogatások Magyar Nemzet 2006. július 1. Szer ző: Haág Zalán Tizenhat évvel a rendszerváltás után a napokban rendezték meg a határon túli magyar iskolák első találkozóját Szegeden, a piarista gimnáziumban. Romániában a magukat magyarnak vallók jelentős része az általános és főleg a középiskolát nem tudja anyanyelvén végezni. Szerbiában a támogatási pénzeknek mindössze kétötöde jut el oda, ahová szánják. Megfogalmazódott, hogy a Gyurcsánykormányzat kisebbségi magyarsággal folytatott politikáját káosz és anarchia jellemzi. Az iskolák bemutatkozásako r általános panaszként hangzott el a szakképzett anyanyelvi pedagógusok hiánya és a gyermeklétszám – helyenként drasztikus – csökkenése. A konferencián legnagyobb számban a manapság Duna – Körös – Maros – Tisza eurorégiónak nevezett térség iskolái képviseltették magukat. A romániai Temes megyében a magyarság lélekszáma a 17 különböző nemzetiség között a statisztikák szerint 7,5 százalékot tesz ki (51 ezer fő), a magyarságnak 23 óvodája van, de már csak 17 általános iskolája és mindössze két középiskolája. A maguk at magyarnak vallók jelentős része tehát az általános és főleg a középiskolát nem tudja anyanyelvén végezni. Anyanyelve csak egy lehet az embernek, a román nyelvű iskolákban mégis anyanyelvi szintű romántudást várnak el a magyar tanulóktól is. Bár tucatnyi településen tanítanak fakultatív (idegen) nyelvként magyart, ez sem feltétlenül kedvező adat. Sok szülő ugyanis – lelkiismerete megnyugtatásáért – beíratja magyar nyelvre a gyerekét, aki viszont már nem jár el ezért a távolabbi intézménybe, hanem románul tanul az iskolában. Így a magyar második (idegen) nyelvvé válhat, s a magyar nemzeti identitás is eltűnhet. Amire jó az esély, hisz a felmérések szerint a magyar és a vegyes házasságból született gyermekek egynegyede esetében igénylik a szülők, hogy
