Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
28 ÚJ POZITÚRA A POLITIKAI KÁMA SZÚTRÁBAN? − Magyarmagyar kapcsolatok: „kicsi MÁÉRT“előzetes Tusványoson [21.7.2006] A támogatáspolitika gatyába rázódik, de vajon mit akar Gyurcsány? Helyzetértékelések és metaforák. A ma délutáni program egyik „fővonalas” rendezvényének beharangozott Regional izmus és önkormányzatiság az EUban című előadás végül politikusi sziporkák röpködésébe torkollott, bár ezt a közönség nem bánta. A Toró T. Tibor EMNTalelnök moderálta beszélgetés résztvevői közül Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnök e és Egeresi Sándor, a vajdasági Tartományi Parlament elnöke hiányzott, így Kern Imre (a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke), Kovács Miklós (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke) mellett „póttagként” Kelemen Hunor RMDSZes képviselő ült be az asztal mögé. A már EUtag Szlovákia magyar érdekvédelmi szervezetének távolmaradása miatt a téma is változott, pontosabban „a beszélgetés súlypontja eltolódott” a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek közti viszonyra. A résztvevők mindegyike így a magyar miniszterelnök szándékainak találgatása mellett a MÁÉRT, a kis MÁÉRT és egyéb magyarmagyar fórumok összehívásának fontosságát hangsúlyozta, de szó esett a támogatáspolitika változásáról is. Hogy érdemi vita végül nem alakult ki, az nemcsak az előadók időhiányának számlájára írható, hanem annak is, amit Kelemen Hunor úgy fogalmazott meg: „Nincs elég információnk ahhoz, hogy biztosak lehessünk az irányban és a végkifejletben”, már ami a magyar kormány határon túliakkal kapcsolatos elképzeléseit illeti. A képviselő felvezetőjében áttekintette a magyarmagyar kapcsolatok elmúlt 16 évét, melynek során szerinte a közös cél az volt, hogy kialakuljon egy egyenrangú partnerség, vagyis hogy ne döntsenek a határon túli magyarokról anélkül, hogy őket is meg ne kérdezzék. Ezután megállapította, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a kormány parkoltatja. Gyurcsány Ferenc nem szándékszik összehívni a magyarmagyar párbeszéd eme csúcsfórumát; ezzel párhuzamosan ugyanakkor várható, hogy a Szili K atalin által először 2004ben összehívott Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma újabb hatásköröket kap. Amíg a miniszterelnök ígéretet tett, hogy a támogatások összege nem változik, és amíg nincsenek ezt a tételt cáfoló költségvetési számok, addig nin cs elég információ ahhoz, hogy az új magyar kormány terveiről bármilyen értékelő tájékoztatás szülessék – vélte a képviselő. Ami biztos, hogy az oktatásinevelési támogatáshoz nem nyúlnak, és a megszűnésre ítélt közalapítványokra szánt összeget a Szülőföld Alapba csoportosítják. Emellett a Sapientia valószínűleg az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá kerül, ami nemcsak szigorúbb szakmai felügyeletet, hanem erősebb pénzügyi kontrollt is jelent majd. A gond csak az, hogy miután a támogatáspolitika nagyjá ból gatyába rázódik, nincs olyan fórum, ahol a felmerülő aggályok és elvárások találkozzanak – fogalmazott a képviselő. Kern Imre délvidéki politikus a szerbiai magyarok helyzetét illusztrálandó elmondta, többen is jöttek volna a szabadegyetemre, de a ví zumkényszer miatt nem tehették. A magyarmagyar kapcsolatokról szólva megjegyezte, a VMSZ álláspontja mindig is az volt, hogy minden magyar párttal tartani kell a kapcsolatot, „sajnos” az aktuális magyar kormánnyal is. A szerbiai belpolitikai problémák e csetelése után az ottani magyarok autonómiatörekvéseiről beszélt: a nemzeti tanácsok megalakultak, csak éppen még nem igazán van hatáskörük, és mivel nincs magyar választói névjegyzék, egyelőre csupán elektori szinten tudnak tisztújításokat szervezni. A VMSZ célja, hogy a kulturálisperszonális autonómia elvét belefoglalja a szerb alkotmányba.
