Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
13 kormányzati részvételhez és a parlamenti eszközök alkalmazásához - mondta Tőkés, aki szerint ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a magyarság ügye szempontjából szükség van par lamenten kívüli békés eszközökre is. Az EMNT elnöke úgy véli: az RMDSZnek komolyabban kellene vennie a (romániai magyarságon belüli) párbeszédet, politikai irányvonala is kiigazításra szorul. Tőkés szerint ugyanakkor az autonómia ügye megéri az össze fogást. Felvetette Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, hogy együttesen alakítsanak a brüsszeli látogatásra egy reprezentatív erdélyi politikai, egyházi és civil küldöttséget. A püspök arra kérte a Fideszt: saját eszközeivel próbáljon odahatni, hogy a soron következő románmagyar közös kormányülésen tűzzék napirendre az autonómia és a Bolyai egyetem kérdését. Orbán Viktor biztosította Tőkést, hogy a Fidesz ezután is támogatni fogja ezt az ügyet, Mindent megtesz érte az Európai Néppárton (EPP) belül is. A Fidesz elnöke emlékeztetett: hatalmas energiát igényelt, hogy a Bolyaiegyetem problémáját a nemzetközi közvélemény már megismerte. Van rá mód, hogy államközi kapcsolatok szintjére emeljék ezt az ügyet - mondta Orbán. viss za Koszovó jogállásának szentelik az első szerbalbán közvetlen csúcstalálkozót Bécsben - HÁTTÉR Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. július 23., vasárnap (MTI) - Koszovó jogállásának szentelt első közvetlen szerbalbán csúcstalálk ozó helyszíne lesz hétfőn Bécs, de szenzáció lenne, ha a státustárgyalások bármilyen áttörést hoznának vagy akár leheletnyit közelednének az álláspontok az ENSZ irányítása alatt álló délszerbiai tartomány sorsáról. A státustárgyalások lebonyolításával megbízott ENSZdiplomata, Martti Ahtisaari meghívására Bécsbe érkezik Boris Tadic szerb elnök és Vojislav Kostunica miniszterelnök, illetve Fatmir Sejdiu koszovói elnök és Agim Ceku miniszterelnök. Jelen lesz még Vuk Draskovic szerbiai külügyminiszter, Ko lj Berisa koszovói parlamenti elnök, illetve két koszovói ellenzéki parlamenti párt vezetője, Hasim Thaqi és Veton Suroi is. Ahtisaari múlt heti meghívását azonnal elfogadták az albán vezetők, rövid tétovázás után igent mondott Boris Tadic is. A szerbi ai miniszterelnök került a legnehezebb helyzetbe, mivel partnerét, a gerilla múltú Agim Cekut szerbek terhére elkövetett népirtással és terrorizmussal gyanúsítja a háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság. Kostunica végül méltányolta Tadic és Draskovi c érvét, hogy a találkozó fontosságára való tekintettel és a fenntartások ellenére Bécsbe kell mennie. A csúcstalálkozó napirendjének egyetlen témája Koszovó jövőbeni jogállása lesz. Ahtisaari helyettese, Albert Rohan szerint a résztvevők részletesen kifejthetik jól ismert nézeteiket és érveiket Koszovó jövőjéről: a szerb vezetők elmagyarázhatják, hogy mit értenek a "lényegi autonómia" alatt, az albánok azt, hogy meddig hajlandóak elmenni a kisebbségvédelemben. Az elmúlt hónapokban jóformán semenn yit se változott az albán és a szerb álláspont Koszovó jogállásáról. Pristina számára kizárólag a független és szuverén Koszovót fogadható el, Belgrád pedig mindenbe beleegyezne, kivéve a független és szuverén Koszovót. Belgrádban továbbra is irányadó az " autonómiánál többet, függetlenségnél kevesebbet" elv, amely az albán vezetőktől olyannyira idegen, hogy érdemben nem is reagáltak rá. A merőben ellentétes álláspontok miatt nem várnak csodát sem Ahtisaariék, sem a balkáni elemzők, nem remélnek kézzelfo gható eredményt a bécsi találkozótól, ha csak nem mondható annak az, hogy sikerült nyélbe ütni a megbeszélést. Nem lenne meglepő, ha a bécsi találkozó teljes kudarcba fulladna, mivel a pristinai vezetők továbbra sem tekintik szerbalbán vita tárgyának Kosz ovó jogállását. Régóta mondják azt, hogy a státus nem szerbalbán párbeszéd révén dől el, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, illetve a nagyhatalmak hoznak majd róla döntést. A pristinai álláspont ismeretében nem világos, hogy a vélemények ismertetésén túl m ilyen gyakorlati haszna lesz a több órásra tervezett bécsi eszmecserének. A régóta szorgalmazott csúcsszintű szerbalbán párbeszéd nem tekinthető a nemzetközi közösség és Martti Ahtisaari sikerének, inkább kudarcként fogható fel. A nemzetközi közösség egy éven belül másodszor kénytelen változtatni eredeti tervein, sutba dobva korábbi elképzeléseit és irányelveit. A BTnek és a hathatalmi balkáni összekötőcsoportnak eredetileg az volt az elképzelése, hogy a státustárgyalások nem kezdődhetnek meg, amí g nem teljesültek a világszervezet koszovói képviselői által három éve kidolgozott normarendszer követelményei. A feltételek távolról sem teljesültek, Kofi Annan ENSZfőtitkár is beismerte, hogy egyetlen lényeges kritériumnak sem sikerült eleget tenni. A B T tavaly ősszel mégis úgy döntött, meg kell kezdeni a státustárgyalásokat, először "gyakorlati problémák" - decentralizáció, szerb vallási és kulturális létesítmények védelme, gazdaság és privatizáció - kerülhetnek napirendre, utána pedig a jogállás kérdés e. Martti Ahtisaari azon az állásponton volt, hogy a jogállás azután kerül napirendre, ha kézzelfogható eredményt hoztak a Bécsben zajló szakértői egyeztetések, amelyek megalapozzák a státusról szóló vitát. A szerbiai és az albán szakértők február óta hétszer ültek tárgyalóasztalhoz, de egy témakörben sem sikerült kézzelfogható eredményt
