Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-21
14 Sógor Csaba szenátor szerint az európai uniós csatlakozás után akár előnyt is jelenthet a csángók többnyelvűsége, és az a tapasztalatuk, hogy úgy képesek alkalmazk odni az új helyzetekhez, hogy közben a hagyományaikat is megőrzik. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről Kolozsváry Tibor közölte, elkészült már a Rekecsinbe tervezett Béke Királynője iskola terve, és a 4,5 hektáros telket is sikerült beltelekké nyilván íttatni. A Magyarországon elkészített tervrajzokat már csak honosíttatni kell. vissza BĂSE, A FENEGYEREK - Demokráciadeficit minden szinten? – szakértők tusnádi értékelése Transindex.ro [20.7.2006] "Nem, nem hinném, h ogy pánikba kellene esnünk. Băsescu elnök nem diktátornak készül, nem Románia Putyinja kíván lenni, sokkal inkább Románia Berlusconija." Miért? Azért, mert a Román Szocialista Köztársaság egykori külkereskedelmi megbízottjaként rejtve maradt, később pedi g magánvállalkozóként tevékenykedett. Ellenőrizni akar, mert biztonságban akarja tudni magát, ez Băsescu motivációja. A fenti helyzetértékelés Daniel Barbué, aki a tegnap délutáni tusnádi előadásában higgadt, ám annál illúziótlanabb képet festett a román iai demokrácia állapotáról. A kerekasztalon többek között olyan politológus nagyágyúk vettek még részt, mint Gabriel Andreescu és Bakk Miklós. Barbu szerint nem lehet összehasonlítani a demokrácia romániai és magyarországi pályáját. Értékelése szerint, m íg Magyarország fenntartások nélkül a parlamentáris demokráciát választotta, addig Romániában a helyzet sokkal árnyaltabb. Barbu a romániai demokrácia ellenségeinek három tételes leltárát nyújtotta: 1) Románia államfője, 2) az igazságügy miniszter és 3) a médiatrösztök. Véleménye szerint a romániai demokráciadeficit oka az, hogy jelentős problémák vannak a politikai képviseletiség közmegítélésével, és a média általi közmegítéltetésével. Ugyan az alkotmány szerint az államelnök hatásköre korlátozott, Băs escu elnök egy, a parlament felett álló legitimációs tőkét próbál érvényesíteni. Barbu több napi politikai példát is kiemelt, amelyeknek lényege, hogy a közvetlen megválasztottság okán Băsescu olyan politikai felkentséget tulajdonít magának, ami felülhel yezi őt a román parlament autoritásán. Van egyik oldalon az elnök, másik oldalon pedig 500 névtelen figura. Ami az igazságügyminisztert illeti, Barbu még erősebb bírálatot fogalmazott meg: szerinte Monica Macovei angelikus arccal azt a gondolatot próbálj a meghonosítani, hogy a parlament jogi bizottságai egytől egyig korrupt képviselőkből és szenátorokból állnak. Macovei agresszív érdekérvényesítőként semmibe veszi a parlamentet. Véleménye szerint nem lehet teljesen véletlen, hogy a maga során a média is következetesen úgy mutatja be a honatyákat, mint lusta harácsolók gyülekezetét. A bukaresti politológus szerint a román médiában az amerikai modell kezd érvényre jutni, ahol három tröszt birtokolja a média 90%át. “Nagyon nehéz független médiáról beszél ni, nagyon kevesen vannak a civilek között is azok, akiknek senki nem mondja meg, hogy mit kell mondani.” Barbu szerint a civil társadalom éberséggel kell kövesse Băsescu hatalomkoncentrálási törekvéseit, mert úgy véli, nem kizárt, hogy egy éven belül ol yan alkotmánymódosítási kezdeményezések bukkannak elő, amelyek további kompetenciákat kívánnak nyújtani az elnöknek. Bakk Miklós egy absztraktabb perspektívából elemezte a demokrácia helyzetét. Ő a romániai és magyarországi elitek posztkommunista történe tét foglalta össze. Míg Magyarországon, ahol a kutatások megléte miatt kimutatható, hogy az egykori elitek nemzedéki alapon konvertálták a hatalmi tőkéjüket, a társadalom
