Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-20
14 biztos a regisztrációban szerepet adott volna az adott közössé gnek is, hogy minél jobban ki lehessen szűrni a kakukktojás jelölteket. A tavaly elfogadott törvény szerint azonban 2006. július 15éig bárki jelentkezhetett nemzetiségiként a választásra és választhatóságra jogosultakat tartalmazó névjegyzékre. Nem kelle tt mást tenni, mint a Belügyminisztérium által kiküldött aláíróívet kitölteni s eljuttatni az adott település jegyzőjéhez. Jelentkezni a nemzeti és etnikai törvényben felsorolt 13 kisebbség soraiba lehetett. "Nagyon döcögősen indult a procedúra" - mondta a HVGnek Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Gyakori volt például, hogy a feladó nélküli borítékban a postaládába dobott felvételi kérelmet reklámlevélnek nézték, s kidobták, s Heinek szerint a propaganda is kevés volt. Márpedig fontos a jelentkezők településenkénti száma, mert legalább harminc választópolgár szükséges a helyi választás kiírásához. A rossz szervezés tehát azzal járhat, sokan hiába szerepelnek a választói névjegyzékben, nem tudnak élni kisebbségi szavazási jogukkal. A cigányok esetén például 1419 településből - ahol volt jelentkező - csak 1132 településen lesz voksolás. Igaz, ez utóbbi adat is sikert jelent. 2002ben ugyanis 999 cigány települési önkormányzat alakult meg. "Szakemberek szerint mintegy 1600 településen élnek komolyabb számban romák, s előbbutóbb mindegyiken megjelennek majd önkormányzataik is" - mondta Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke. A cigány egyébként az egyetlen közösség, amelynek minden megyében leszne k települési kisebbségi önkormányzatai, sőt, az új törvény adta lehetőségeket kihasználva, megyei önkormányzatot is mindenhol létre tudnak hozni. Eddig ilyen középszintű önkormányzatot nem lehetett alakítani, az új jogszabály szerint ha egy megyében vagy a fővárosban tíz települési (kerületi) szintű önkormányzatot alakít egy kisebbség, akkor létrehozhat ilyet is. Jelenleg úgy tűnik, két kisebbség, az ukrán és a szlovén kivételével a többiek tudnak legalább egy megyeifővárosi önkormányzatot alakítani (a gör ögök, a lengyelek és az örmények csak budapestit). Több országos önkormányzat meglepetéssel fedezte fel, hogy számos olyan településen is lesz majd választás, ahol eddig nem volt kisebbségi önkormányzat. Például BorsodAbaújZemplén megyében jelenleg egy ukrán önkormányzat helyett öt jöhet létre, s ugyancsak e megyében a mostani kilenc ruszin önkormányzat helyett akár 17 alakulhat. A ruszin közösség némely tagjai egyébként is öntudatra ébredtek: országszerte az eddig 31gyel szemben várhatóan 54 helyen leh et önkormányzatuk. Érdekes módon a kisebbségiek nagyobb arány ban vállalták identitásukat névvelcímmel, mint öt évvel ezelőtt anonim módon a népszavazásokkor. Különösen így van ez, ha a hagyományos magyar választói aktivitáshoz mérjük ezeket az adatokat, hiszen az önkormányzati választásokon való részvétel nem szokt a elérni az ötven százalékot sem. Ehhez képest a romák és a németek esetében nem volt lényeges különbség a népszámláláson magukat nemzetiséginek valló választójogosultak és a választói névjegyzékre most felvétettek száma között. Más nemzetiségeknél pedig a z is előfordult, hogy többen vállalták most identitásukat, mint öt éve. E szerint a ruszinok száma majdnem megháromszorozódott, s többen vallották magukat szlováknak is most, mint 2001ben. A németek számára is akadt csodálkozni való: Heinek elmondta, eddi g például Debrecenben nem látták jelét kisebbségi aktivitásnak, s ott most mégis lesz választás. Az esetleges álkisebbségi jelöltek ellen ezért vannak beépítve szűrők. Az indulók ugyanis csak az említett választói jegyzékről kerülhetnek ki, s nem próbálko zhatnak függetlenként, csak valamely kisebbségi szervezet égisze alatt. Ilyenként pedig csak az jöhet számításba, amely már tavaly, a törvény elfogadása előtt megalakult, s alapszabályában szerepelteti a kisebbségi jelleget. RIBA ISTVÁN Öttíz éves t anulás következik − A nap interjúja Schöpflin György politológussal – Nagy derültséget váltott ki a hallgatóságban, amikor azt mondta: az Európai Unióban nem lehet túl sokat hazudni. Mennyit lehet hazudni?
