Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-20
8 Vagy nem csak magyarul beszélnek. Igen, nem csak magyarul, de meg lehet nézni magyar filmeket, feliratozva. Meg lehet ismerni a magyarokat. Meg lehet szeretni a magyarokat. Nagyon jó technikái vannak ennek. Mindig tisztelettel adózom a francia kulturális missziónak. Sok pénz, sok munka és rengeteg ötlet fekszik benne. De az valóban egy misszionárius tevékenység: próbálja megtartani a francia kisugárzást a világban. És nem azt mondja, hogy ide csak francia igazolvánnyal lehet be lépni, bizonyítottan francia embereknek. Hanem vonzóvá és érdekessé teszi a francia kultúrát. Önnek nagyon pontos rálátása van a csatlakozási folyamat sikereire és kudarcaira. Hogyan értékeli Románia eddigi eredményeit, és hogyan látszik a jövő? Végül is, egy Magyarországnál kétszer nagyobb országról van szó. Minden egyes EUbővítéssel új minőség képződött az EUn belül. Most két nagyon érdekes új szereplő lép a színre: Románia és Bulgária. Mindketten Európa széléről jönnek. Mindketten elkötelezetten Európaiak. Mindketten nagy erővel próbálják ezt a periférikus helyzetet ellensúlyozni. És mindkett en kitűnő eredményeket mutattak fel. Bulgária gazdasági kapcsolatai és a román diplomácia meglepően jó eredményekhez vezettek. Van a román diplomáciában egy képesség arra, hogy a legfelkészültebb embereket hozzák helyzetbe. Én most a román gazdaság és ipa r jövőjére gondoltam. Románia gazdasága az EU GDP/fő átlagának harminc százalékos szintjén helyezkedik el. Ez egy rendkívül alacsony érték. Mennyire végleges ez az állapot. Váre ugrást? Ez most a tényhelyzet. Ez körülbelül KeletLengyelország szintje. Románia és Bulgária jó darabig jogosult lesz egy sor támogatásra. Az EUn belül kedvezőbb feltételeket kap. Belül sokkal dinamikusabban fog fejlődni, mintha kívül rekedt volna. Gazdaságilag egy tekintetben okozhat gondot: nagyon nagy a bérszintkülönbség a román és a nyugati piacok között. De erre mondják az elemzők, hogy aki NyugatEurópában akart dolgozni, az már ott van. Az az egymillió körülire becsült tömeg, amely a bérszínvonal miatt mozdult Romániából, az már odament. Sokkal többen nem fognak az EUt agság miatt elindulni. Egyébként Románia mérete eddig példanélküli az unióban. Pont ekkora népességű ország nincs. Eddig a kisebbek között a legnagyobb Hollandia volt a maga tizenötmilliójával. Utána szünet következik, majd jön a harmincnyolc milliós Lengy elország és onnan fölfele. Én azt hiszem, hogy szárnyakat kap a román diplomácia az EUn belül, és látok arra esélyt, hogy magyar és román közös érdekeket egymással összefogva valósítsunk meg. Amikor EUnagykövet voltam, kollegámmal, Lazar Comanescuval egy ütt lobbiztam a két erdélyi autópályáért. Most egy vasúti projekten dolgozom, amit az EU BécsigPozsonyig elhoz. Ez egy transzeurópai prioritás. Nyitott kérdés, hogy merre megy tovább. Úgy l átom, erős német érdekek szólnak amellett, hogy ez a projekt kanyarodjon Dél, Délkelet felé. Egy BudapestBukarestConstanta vonal gazdaságilag nagyon jó lehetőségeket rejt. Ezt a két ország közösen tudná elérni. Általában az EUban nagyon jól veszi ki m agát, amikor nem egyetlen ország küzd magányos harcosként. Rengeteg fantáziát látok a magyarromán együttműködésben. Igen, de Románia és Bulgária csatlakozása után rögtön ott van Törökország. És ez sok szempontból átrendezheti a geopolitikai érdekeket. Románia és Bulgária eleve bekapcsolja az egész Feketetengeri körzetet. Törökország a legnagyobb próbatétel az EUbővítés számára. Az EU önmagát ítélte bővítésre, beleírta a Római Szerződésbe, hogy bármely európai állam kérheti a felvételét. Ezt azóta sem tudja kihagyni semmiből, még az Alkotmánytervezetben is benne van. Az EU természeténél fogva egy expanzív projekt. Ezért nem kell rá haragudni. Ez egy közös piac volt, és a piac természetéhez tartozik, hogy terjeszkedik. Elérte Törökországot, és mindenki döbbenten hallja, hogy Törökország túlsó végén Irak, Irán és Szíria lenne Európa szomszédja. Ettől persze Európában hátra szoktak tántorodni. De Törökország nem azért nagy kihívás, mert messze van, vagy mert iszlám ország. Lehet az iszlámmal békében létezn i. Aki Törökországot kicsikét ismeri, az láthatja, hogy milyen remekül modernizálták ezt az országot. A gond az, hogy Törökország mérete túl van a kritikus tömegen: népességét tekintve nemsokára akkora lesz, mint Németország. Eddig egyetlen óriás volt az E Uban, és az a vállán hordta és finanszírozta az egészet. Most odaállna mellé még egy óriás, az meg a legszegényebb lenne. Ezt a hatalmas tömeget az EU mai költségvetése és döntéshozatali rendje így nem tudja megemészteni. Ehhez át kell építeni az egész st ruktúrát belülről, befogadóképessé kell tenni. Elvben szerepel az EU kritériumlistáján, hogy ne csak a jelölt legyen alkalmas, de az unió is legyen befogadókész. Azt, hogy ez Törökország esetében mit jelent, még nem gondolták végig. Az EUban van
