Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-20
5 külügymi niszterét. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök kiemelten fontosnak nevezte Magyarország szerepvállalását a Balkánpolitikában, és a térségben. A fentiekből kiderül: átalakulóban vannak a magyarromán külügyi kapcsolatok, a Balkánszerepe az európai politikában. Új hangsúlyokat kap a Feketetenger körzete. Balázs Péter lapunkban felveti egy nemzeti alapú külpolitika lehetőségét. Kérdezett: Parászk a Boróka (Balázs Péter Magyarország volt EU biztosa, a CEU tanára, a regionális politika szakértője. Magyarország egykori koppenhágai, bonni berlini és EU nagykövete.) Ön egyike azoknak, akik az új magyar külpolitika érdekében szólaltak meg. Láte esél yt a megújhodásra? Folyik az útkeresés, azt hiszem. Sokan hozzászóltak a vitához. Megjelent egy váratlan nyilatkozata, amelyben a nemzeti alapú külpolitikáról beszél. Az órákat át kéne igazítani a huszonegyedik századra. Tekintsük most már lezárt tényn ek az EUcsatlakozást, a NATOtagságot, és mindazt, ami ezzel jár. Ez a szomszédsági kapcsolatokat is átformálta és átformálja, beleértve Románia EUtagságát is, és azután az EU további szomszédságpolitikáját. Túlvagyunk a rendszerváltás utáni beilleszkedé sen, ideje, hogy önmagunkkal törődjünk. Foglalkozzunk a nemzeti külpolitikai kérdésekkel. És melyek lennének ezek? Próbáljuk megfogalmazni ezt a nagyon nehéz, és nagyon összetett témát, hogy mi számunkra a nemzeti külpolitika. Mi a külpolitika nemzeti ge rince? A külpolitika mindenekelőtt egy közösség (rendszerint egy állam) biztonságát védi és képviseli. Azután foglalkozik ennek a közösségnek a gyarapodásával és az identitásának a fölépítésével és megvédésével. Ez a három elvi dolog határozza meg a külpol itikát. Ha most ezt a magyar államra, a Magyar Köztársaságra értelmezem, akkor a biztonságunk részben a NATO védőburkában megnyugtatóan rendezett. De nem csak ebből áll ma a védelem és a felkészülés. Figyelnünk kell azokra a diffúz fenyegetésekre is, amely ek nem öltöznek egyenruhába, hanem átbújnak a határokon: terrorizmus, nemzetközi bűnözés, kábítószer- és emberkereskedelem. Mindez fenyegeti a közösség biztonságát. A gyarapodásunk egy nagyon izgalmas, globális térben valósul meg. Nem azonos a mobilitása a különböző termelési tényezőknek. Sokat beszélünk a munkaerő mobilitásáról, de ez a valóságban nagyon kicsi. Van egy vékonyka mobil réteg, ami mozog, ami látványos. De az emberek túlnyomó többsége bele van gyökerezve a szülőföldjébe, és csak nagyon erős in dítékból hagyja el azt. Az EU15ön belül tágra vannak nyitva a kapuk, mégis alig néhány százaléka mozdult meg a lakosságnak. A legnehezebb reálkülpolitikai kérdés a számunkra a magyar állam területén kívül élő magyar nemzet definíciója. Meg kellene próbá lni az érdekeket mind az állam, mind a nemzet szintjén értelmezni, elfogadhatóan és eredményesen képviselni. Nem feltétlenül egyértelmű, hogy miért sorolja mindezeket együtt a külpolitika hatáskörébe. Általában a nemzeti identitás kiegészül (vagy éppen e llentétes) a regionális identitással, vagy több nemzeti identitás él együtt, esetleg a nemzeti identitás és az állampolgári kötődések párhuzamosak (vagy épp ellentétesek) egymással. Mindezek éppúgy kül- mint belpolitikai, sőt kultúrpolitikai problémák. E gy nemzet identitását csak úgy lehet értelmezni, ha más nemzetek tükrébe néz. Ha tudjuk, hogy mások milyennek tartanak, hogyan fogadják el az én identitásomat. Ez az elutasítástól a szeretetig terjedhet. A szembesülés lehetősége akár az elfogadással, akár az elutasítással, a közösség külső kapcsolatrendszerében valósul meg. Itthon van egy közös tudat, közös örökség, de egy nemzet identitása kívülről ítéltetik meg. Igen, csak hogy a közösségek többes struktúrájúak nemzeti szempontból is (nagyon sok közössé gben kéthárom nemzeti identitás él együtt, elválaszthatatlanul). Ráadásul a mai társadalmakat alkotó közösségek nem feltétlenül nemzetileg meghatározottak. A regionális és szociális identitás éppoly fontos lehet. A külpolitika pedig mindenekelőtt államkö zi kapcsolatokra épít, és azokat mozgat. Hogyan hatolhatnak el ezek a diplomáciai kapcsolatok a kisközösségek mélyére? A külkapcsolatok államközi kapcsolatok – voltak. A hagyományos külpolitika, a miniszterelnöki és miniszteri találkozók, a piros szőnyeg es diplomácia – ez volt valóban mindmáig a központi eleme a külpolitikának. De
