Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-03
24 1933ban a románok felismerték, milyen veszélyes számukra Domokos munkássága a magyarszékely nemzeti öntudat erősítése terén, ezért eltiltották a katedrától . Ezután kántor lett Gyergyóalfaluban, ahol egy egész karácsonyi éjféli népi misét gyűjtött. Később egyházmegyei tanfelügyelő, majd 1940 – 44 között a kolozsvári Tanítóképző igazgatója lett – itt védte meg néprajzi, majd magyar irodalmi és történelmi doktorá tusát. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely Múzeum alapjait. A háború alatt segítette a bukovinai magyarság hazatelepülését. Népzenével, néprajzzal, történelmi zenével, nyelvészettel és irodalommal, Erdély nemzetiségi és val lási kérdéseivel, Csíksomlyóval mint a katolikus székelység lelki központjával foglalkozott. 1945 – 49 között Budapesten a Népjóléti Minisztérium tisztviselője lett, de elbocsátották, mert a segélyezéshez amerikai civil adományokat vett igénybe. Ezután a B aranya megyei Szárászpusztán sváb birtokot kapott, s több tucat, Moldvából áttelepült csángó család között gazdálkodott, míg családja a fővárosban maradt. Itt folytatta a gyűjtést, de 1951ben az ÁVO (Államvédelmi Osztály) elvitte. Hamarosan szabadon enged ték, ám földjét elvették. Az építőiparban dolgozott, majd 1951 – 1961 között, nyugdíjazásáig Budapesten általános, majd középiskolákban tanított, s írta néprajzi, népzenei és irodalomtörténeti munkáit, olykor ezekért is zaklatták. Ma az anyaország határain t úl élő magyarság lelkiismeretének, a csángók szellemi atyjának tekintjük. Lefordította és közreadta a Bandinuskódexet és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János 17. századi csíkcsobotfalvi ének gyűjteményét, a Cantionale Catholicumot. A ferences szerzetes latin és magyar egyházi énekszövegek százait dallamutalással, kotta nélkül adta közre. A Kájonigyűjtés révén került Kodállyal, majd Bartókkal is kapcsolatba. Márton Áron erdélyi püspökről Rendü letlenül címmel írt regényt, 1988ban a történelem, illetve néprajztudományok doktora lett, a Széchenyi- és a Bethlen Gábordíjat 1991ben kapta meg. 1992. február 18án halt meg Budapesten. vissza Antal Ildikó, Hargita Nép e RMDSZes kritikák Bukarestnek [ 20060703 ] [ 09:03:34 ] Átmenő jegyet sem adna demokráciából és emberjogból a jelenlegi koalíciónak Markó Béla. Az RMDSZ elnöke az SZKT hétvégi ülésén bírálta a román v ezetést. "Én beengedem, de nem tud előre menni, az ajtóig állnak" - figyelmeztet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Szövetségi Képviselők Tanácsának nyugalmát őrizni hivatott portás. Meglepő, egy SZKTn többnyire mindenkinek van ülőhelye, sőt. Most azonba n nem szokványos "miniparlament" tart ülést, RMDSZvezetők már napokkal korábban előrebocsátották: rendhagyó SZKTra kerül sor. Tény, hogy míg az utca szélén parkoló képviselői autók szélvédőjére szorgalmasan címezi a rendőr a büntetőcédulát, az állandó meghívottak mellett bent ülnek az RMDSZes önkormányzati képviselők is, számadáson. Mérleg készül, ha minden igaz, meg új célkitűzések. "Félidőnél tartunk" - mondják többen a pulpitusról, az elmúlt két évre utalva. Néhányuk fejében kigyúl azonban a lámpa: nem kell elhúzni az ülést, jó lenne még elérni az esti angolportugált. Markó Bukarestet bírálja A számadást már az elnöki beszámolóban kiemeli Markó Béla, úgy értékelve, a mandátum félidejénél tartva nemcsak az önkormányzati képviselők, hanem a Szövets ég területi szervezetei, parlamenti képviselői és kormányzati tisztségviselői is meg kell vonják a mérleget. Az RMDSZelnök szerint a koalíciós pártok közötti rossz viszony ellenére a kormány jól teljesített az európai felzárkózás tekintetében, így az orsz ág, és ezen belül az erdélyi magyarság jelenlegi legfontosabb célkitűzése, a 2007es uniós csatlakozás elérhető közelségbe került.
