Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-19
11 A 2007es költségvetésbe az kerül be, amit a határon túli szervezetekkel folytatott konzultációk során prioritásként határoznak meg a magyar vezetők. n Meg kell tanulni tehát prioritásokat meghatáro zni, pályázatokat készíteni. Melyek lesznek a pályázatok legfőbb kritériumai? A projektek esetében fontos, hogy mennyire megvalósíthatóak. Akkor van értelme és haszna a támogatásnak, ha egy valóban jól megvalósítható projektre adják. Ilyen esetben valamel yes szerepvállalásnak, akár anyaginak is kell lennie mögötte. Bizonyos projektekben nem lesz önrész, de szerintem sokat segít egy terv megvalósításában, és sokkal komolyabbá teszi, ha mögötte ott van az elkötelezettség, akár önrész formájában is. Az, hogy milyen pályázatok lesznek, hogyan néznek majd ki ezek, attól függ, hogy az átalakuló Szül őföld Alap intézményrendszere milyen pályázatokat ír ki a prioritások függvényében. n Sok vád érte a szocialista – liberális kormányokat, hogy átengedték az ellenzéknek a nemzeti kérdést, a nemzetpolitikát. Úgy tűnik, a Gyurcsánykormány most komoly nemzetp olitikát próbál kidolgozni. Mennyire számíthatna ebben az ellenzék támogatására? A miniszterelnök komolyan gondolja, hogy alapvető feladat a nemzetpolitika megújítása. Ezt nem politikai jelszóként kívánja kezelni, hanem tartalmi kérdésként. Alapkérdésekbe n gyorsan egyetértésre lehet jutni a politikai erők között, a vita mindig a gyakorlati ügyekben van. Alapkérdésekben – mint a nemzeti intézmények kiszámítható finanszírozása, ezek pártsemlegessége, minősége – komoly egyetértés van. Abban is lehet egyetérté s, hogy komplex régiófejlesztéseket kell megvalósítani. Nem hiszem, hogy nézeteltérés adódna azzal kapcsolatban, hogy a magyarság egészét sikeressé kell tenni. Vita lehet egyegy konkrét ügyben, szimbolikus kérdésekben. Úgy vélem, nem lehetnek olyan nézetk ülönbségek, amelyek a nemzetpolitika össztársadalmi elfogadottságát ronthatnák. Fontos megjegyezni: a nemzetpolitika nem pusztán a politikai pártok egyetértésén múlik, az kell hozzá, hogy a magyarországi társadalom ezt elfogadja. Ehhez viszont érdemben kel l megújulnia. vissza Koszovó függetlensége ellen emelt szót a szerb elnök Brüsszelben Marton András, az MTI különtudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. július 18., kedd (MTI) - Koszovó délszerbiai tartomány függetlensé gének veszélyeire figyelmeztetett kedden Br üsszelben Boris Tadic szerb államfő. Komolyan fenyegetné a térség stabilitását Koszovó esetleges függetlenné válása - jelentette ki a szerb elnök, miután tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Barroso elnök a maga részéről kijelentette, az EU nem fog nyomást gyakorolni e kérdésben Szerbiára. "Senki sem igyekszik rákényszeríteni egy megoldást Szerbiára (ebben az ügyben)" - mondta. A szerb elnök kijelentette, hogy elégedetlen a délszerbiai tartomány jövőjéről folyó tárgy alások eddigi menetével, de úgy nyilatkozott, bizonyos feltételekkel Belgrád kész részt venni az elvileg jövő hétfőn Bécsben a koszovói albán vezetéssel meginduló csúcsszintű tárgyalásokon. A bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy az EU ingyenes beu tazási vízumot bocsáthat a szerb fiatalok, egyetemi hallgatók és kutatók részére. A testület még a héten előterjeszti ezt a javaslatát - ígérte. Boris Tadic megismételte, hogy a szerb kormány mindent megtesz, hogy kézre kerítsék Ratko Mladic háborús bű nök miatt körözött volt boszniai szerb tábornokot. "E probléma megoldása nélkül lehetetlen javítani az EU és Szerbia közötti viszonyt, amely pedig számunkra nagyon fontos" - mondta a szerb elnök. José Manuel Barroso ezzel kapcsolatban kifejtette, ha Sz erbia az EU által szabott feltételeknek megfelelően teljes körűen együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, még az idén lezárulhatnak a Szerbiával megkezdett, de a hágai bírósággal való elégtelen szerb együttműködés miatt félbeszakadt stabilizációs és társulási tárgyalások. vissza Ljubljana szerint Koszovó függetlensége Szerbia EUcsatlakozása után lehetséges Ljubljana, 2006. július 18., kedd (MTI/dpa) - Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter szerint csupán Szerbia európai uniós csatlakozását követően teremtődhetnek meg a feltételei a többségében albánok lakta Koszovó függetlenségének.
