Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-19
7 Nem csak a Magyarország határain kívül élőknek kell nyitniuk és beszállniuk a versenybe. A magyarországi szakmai élet nek, civil társadalomnak is nyitottnak kell lennie, el kell fogadnia a konkurenciát. Ezt kívánjae valamilyen módon ösztönözni, koordinálni a hivatal? Különböző szakmai fórumokon felvettettük már ezt, és a szaktárcák is felkészültek erre. A leginkább a ku lturális, és oktatásügyi téren egyértelmű, hogy nincs értelme külön határon túli és magyarországi kategóriákat felállítani, mert a magyar kultúra és nyelv egységes. Nehéznek tűnhet megteremteni az intézményes hátterét egy ilyen közös politikának, hiszen ti zenhat évig külön foglalkoztunk határon túli ügyekkel. A szándék megvan, egyetértés is van az egységes magyar kultúrát érintően, ezért csak szervezeti, szervezési kérdések merülhetnek fel. Semmiképpen sem tartalmiak. Mi van a határon túli politikán túl? M elyek lehetnek az egységes nemzetpolitika céljai? A fenti szerkezetváltás nem önmagáért van. A lényege, hogy szolgálja a politikai és tartalmi változásokat, amelyeket a kormány elhatározott. A korábbi időszakhoz képest a változás az, hogy a támogatások ko ncentráltabbak lesznek, és a magyarság versenyképességét szolgálják a régióban. Vagyis egy olyan politika a célunk, amely lehetővé teszi a forrásbevonást a különböző oldalakról, és lehetővé teszi, hogy a komplex térségfejlesztés jelenjen meg a nemzetpoliti kában a szomszédos országokkal együttműködve. Ez vezethet leginkább oda, hogy a magyarlakta régiók fejlődjenek. Természetesen a nemzetpolitikában most is hangsúlyos helyet kap az identitás megőrzésének támogatása, a kultúraoktatástudomány intézményrendsz erén keresztül. A váltás az, hogy európaizáljuk a nemzetpolitikát. Beépítjük abba az európai keretbe, amelybe az egész térség illeszkedik. Így sokkal több lehetőség nyílik, mintha megmaradnánk a magyarmagyar viszonyoknál. viss za Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára − Valamit valamiért Együttműködésre alapszik az új nemzetpolitika. A stratégiát, a prioritásokat a magyar kormány közösen fogalmazza meg a határon túli szervezetekkel, az intézmény- és a tám ogatásrendszerről a konzultációk után a dönt a kormány. Az új elképzelés lényegi eleme, hogy a Gyurcsánykabinet nem gyermeknek, hanem egyenjogú partnernek tekinti a határon túli magyarságot. Mindezekről Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelő szakállamtitk ár beszélt Simon Juditnak. n Nemrég, egy sajtóbeszélgetésen egyetértett azzal a javaslattal, hogy ideje a nemzetpolitikában a lényeget mindig megkerülő szóhasználat megváltoztatásának. Ezentúl kimondjuk a szót? Kimondjuk, hogy mit gondolunk a magyar – mag yar viszonyról, és hogyan lehet ezt átélhetővé, életszerűvé, hatékonnyá tenni. Kimondjuk a szót arról is, hogy a szimbólumokon túl, számos olyan kérdés van, amely összefűz bennünket, és amelyek megválaszolásával az egész magyarságot tudnánk versenyképessé, sikeressé tenni. Ebből a szempontból mindenképpen kimondjuk azt, amit gondolunk. n Milyen szempontból nem mondják ki? Ameddig az egyeztetéseink tartanak, nem mondunk ki minden szót. Számos kérdésben egyetértésre lehet jutni. Bizonyos dolgokat az egyezte tés végén, az egyetértés után mondunk el. A legvégén, amikor már megbeszéltük az alapkérdéseket, minden nyílt és nyilvános lesz, mindent megtudhat a magyarság. Nincs semmi olyan titkolnivaló a magyar – magyar viszonyban, a magyar kormány és a magyar szerveze tek viszonyában, amit ne lehetne bármikor a nyilvánosság elé tárni. n Folynak az egyeztetések. Ezek érintik az intézményeket is, vagy csak a tartalmat, a prioritásokat? Koncepcionális kérdésekr ől folynak az egyeztetések. Arról az elképzelésről, amelyet a kormány korábban meghirdetett, és amelyről azt mondták, hogy nincs alapja és mögötte nincs tartalom. Most kiderül, hogy minden mögött van tartalom, és a koncepcionális kérdések is kidolgozottak. Arról folyik az egyeztetés, hogyan néz majd ki az intézményrendszer, és hogyan fog működni a támogatási rendszer.
