Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-18
13 Nincs szánalmasabb és szomorúbb látvány az ostoba ellenzéknél. Hogy a kormány gazdaságpolitikáját nem támogatják, az – politikai szempontból – tökéletesen érthető. Azon sem lehet csodálkozni, hogy rögtön a parlamenti választások után és az önkormányzati választások előtt nem kezdtek el a párt egységét veszélyeztető személyi változtatásokkal kísérletezni. A közigazgatási reform leszavazása azonban, bár merő taktikázásnak tűnik, olyan stratégiai tévedés, am it a Fidesz, pontosabban az Orbán Viktor által vezetett párt aligha lesz képes helyrehozni. Az önkormányzati régiók elutasításával a Fidesz mindenekelőtt azt a biztos esélyt játszotta el, hogy a hét régióból legalább ötben, vagyis „az országban" többséget szerezzen. Ehelyett majd diadalt fog ülni – ha fog – egy csomó politikailag teljesen súlytalanná váló megyei tanácsban. Mivel a kormány mindenképpen elszánta magát arra, hogy kiüresíti a megyéket, az egyetlen értelmes lépés a kormánnyal szembeni politikai ellensúly megteremtésére a komoly kompetenciákkal rendelkező, erős önkormányzati régiók megteremtése, majd „meghódítása" lehetett volna. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ezzel a Fidesz azt is bebizonyíthatta volna, hogy az „ezeréves megyerendszer" avitt retorikáját felkaroló MDFfel és KDNPvel szemben mégiscsak ő a korszerű és racionálisan viselkedő jobboldali párt.) Ezzel a döntésével azonban a Fidesz nemcsak belpolitikai értelemben ártott magának, hanem egész eredeti kül- és nemzetpolitikai stratégiá jával is szembefordult. A térséget valóban ismerő Fideszpolitikusok mindig azt hangoztatták, hogy Magyarországnak maximálisan ki kell aknáznia a különleges földrajzi és történelmi pozíciójából adódó előnyöket. Nincs még egy ország Európában, amely ennyire közvetlen módon kapcsolódna NyugatEurópához, a Balkánhoz és KeletEurópához, anélkül, hogy bármelyik térségbe beragadna. A Kárpátmedencében pedig mindenütt otthon vagyunk, anélkül, hogy bármelyik itteni ország (Magyarországot is beleértve) kizárólagos h azánk lehetne. A politikai regionalizmus ezeket a lehetőségeket segítene maximalizálni. A prágai Transitions Online épp a napokban tette közzé a New Yorki Robert A. Saunders professzor Erdély felemelkedése című kommentárját. E szerint az erdélyiek, külö nösen a fiatalok körében egyre erőteljesebbé válik az a meggyőződés, hogy az EUcsatlakozással "tartományuk nagyobb ellenőrzést gyakorolhat saját erőforrásai fölött, és megerősítheti önálló regionális identitását". Ha a mai Magyarországon nincsenek ilyen i dentitások, akkor ki kell őket találni, hogy a magyar régiók természetes partnerei és serkentői lehessenek a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában elemi erővel megmutatkozó regionalizációs tendenciáknak. A Fidesz, pontosabban Orbán Viktor kl ikkje e helyett már jóideje csak és kizárólag a magyar nemzetállamban gondolkodik, és a határokon túl ennek a koncepciónak szervez lelkes segédcsapatokat. Mivel ebbe a bunkerlogikába itthon és a szomszédságban egyaránt bele van építve a kudarc, mindazokna k, akik a Fideszben és környékén még nem veszítették el teljesen a józan itélőképességüket, a leghatározottabban szakítaniuk kell vele. vissza Molnár Gusztáv Beszélgetés Szilvásy Györggyel, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel Duna Tv – Heti Hírmondó 2006. július 16. Mv.: Radikális leépítések a közszférában, a költségvetési intézmények számának drasztikus csökkentése, a határon túli magyarokkal való együttműködés, a támogatási rendszer újra gondolása. A többi közö tt erről kérdeztük Szilvásy György kancellária minisztert. Rp.: Nagy kabinet a kicsi helyett, és ön rögtön a karcsúsítással kezdte. Azt mondta, hogy a 10%át elbocsátja a kancellária dolgozóinak. Eldőlt már, hogy ki marad, és ki megy? Szilvásy: Eldőlt, i gen. Nem csak a Miniszterelnöki Hivatal átalakításáról van szó, hanem az egész kormányzat, az összes minisztérium átalakításáról. Ezen belül a MEH is átalakul, létszáma is csökken. Elsősorban a feladatok áttekintése után kerül erre sor. Mintegy 8300 dolgoz óból 6300 marad ezt követően a minisztériumokban. Azaz az első ígéretet váltjuk valóra, amikor azt mondtuk az új kormány megalakulásakor, hogy a politika saját magán kezdi az átalakítást, és csak utána jön a többi, de már ez a többi is folyik, zajlik. Rp. : Humánpolitikai kérdésekben ön döntött itt a kancellárián személyesen?
