Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-18
8 Nyolc erdélyi városban, összesen mintegy hétszáz hallgatóval kezdte meg tegnap egyhetes tanfolyamait a Bolyai Nyári Akadémia (BONYA). A hivatalosan is elismert, magyar nyelvű tanári továbbképzés során nemcsak az egyes tantárgyakhoz kötött újdonságokkal, ha nem általános nevelési kérdésekkel, emberi kapcsolatokkal és a változó világ kihívásaival is foglalkoznak. Sepsiszentgyörgyön az idén három témakörben — kézművesség, mentálhigiéné, testnevelés — folyik a felkészítés, az előadók sora helybeli szakemberekt ől budapesti egyetemi docensekig terjed. A hallgatók zöme háromszéki, illetve Hargita megyei (a szállásellátás a rendezvény helyét biztosító Mikes Kelemen Főgimnáziumban a többiek számára is ingyenes, az oktatásért kell jelképes, 30 — 50 új lejes díjat fize tni), de vannak aradi, bihari, máramarosi résztvevők is, sőt, majdminden harmadik tanár a Felvidékről és a Vajdaságból jött, noha számukra az itt nyert oklevél nem bír hivatalosítható értékkel — Erdély és a magyar nyelven elmélyíthető szakmai tudás azonban elég vonzerőt jelent. Az elméleti és műhelymunkát egyaránt felölelő képzés napi hét órában, délelőttdélután folyik, egy napot azonban a környék nevezetességeinek megismerésére szánnak. A legváltozatosabbnak Sepsiszentgyörgyön a testnevelési tanfolyam l átszik, itt szerepel a legtöbb téma, és valamennyi előadó egyetemi tanár. A már XIV. ülésszakába ért BONYA óvónőknek, tanítónőknek szánt továbbképzése július 2 — 8., illetve 9 — 15. között zajlott Csíkszeredában és Szovátán. vissz a (demeter) Háromszék Bővülő nyelvi autonómia [ 20060718 - 07:41:42 ] „Az önkormányzati törvény eddig is lehetővé tette a helyhatóságokban a kisebbségek nyelvhasználatát, de ezen túl ez a jog a minisztériumok alárendeltségében levő intézményekre is kiterjed" - mondta lapunknak Ilyés Gyula, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban. A 2001es 215. törvény szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság részaránya eléri a húsz százalékot, az önkormányzatok munkájában, illetve a lakossággal való kapcsolattartásban használni lehet a kisebbségek nyelvét. Ilyés Gyula szerint a legfontosabb, hogy a lakosság esetében ér vényesüljön a nyelvhasználati jog. „Ez elsősorban a lakosságon múlik, a törvény csak a lehetőséget biztosíthatja" - fejtette ki Ilyés, aki szerint az erdélyi megyékben kevesebben élnek e jogukkal, mint amekkora a magyar anyanyelvűek száma. A tapasztalatok szerint a helyzet régiónként változ ik, a tömbmagyar vidékeken már a vonatkozó törvény megjelenése előtt is általánosan használták a magyar nyelvet a közigazgatásban, kivéve a hivatalos iratok kibocsátását, míg a szórványvidékeken a magyar nyelvhasználatot szavatoló törvényes előírás alkalm azása ma is számos helyen csak formálisan történik. Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármesternek a kisebbségi nyelvhasználat elleni fellépése nyomán az önkormányzat RMDSZ frakciójának vezetője - a megszokottól eltérően - magyarul szólalt fel a tanács leg utóbbi ülésén, és a városatyák egyhangúan jóvá is hagyták egy tolmácsgép vásárlását, melynek nyomán az önkormányzat munkája ezentúl két nyelven folyhat. „Olyan erős a polgármester ellenszenve a magyar nyelvvel szemben, hogy hat éves tisztségideje alatt két összefüggő mondatot nem tanult meg magyarul" - fejtette ki lapunknak Benedek István frakcióvezető. A polgármester durva kirohanással reagált Frunda Györgynek a legutóbbi SZKTn elhangzott, a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos kijelentésére, hogy „ csak az a jog ér valamit, amit gyakorolnak". Florea szerint „az ilyen felvetéseknek ma nincsen helye Romániában". Románia alkotmányának 1. szakasza kimondja, hogy az ország egységes nemzetállam, ezt csak egy referendummal lehet megváltoztatni" vélte Dorin Florea, aki szerint
