Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-03
21 Dr. Rudi Zoltán elnök Budapest, 2006. június 28. vissza Autonómiafórum a Csíksomlyói Nyeregben [ 20060702 - 12:05:56 ] A kitartóan zuhogó eső ellenére is körülbelül kétezren gyűltek össze szomba ton a déli órákban a Csíksomlyói Nyeregben, ahol az Ezer Székely Leány Napja nevű hagyományápoló rendezvény keretében 1 órától autonómiafórumra került sor. Már a fórum kezdetét megelőzően egy figyelemre méltó eseményre került sor: az Ezer Székely Leány Na pját bevezető ünnepi szentmise végén a papság – élen Oláh Dénes kolozsvári plébánossal, aki igét hirdetett a misén – megáldotta a nagy számban kiosztott, és a résztvevők által magasra emelt történelmi székely zászlókat. A Romániai Magyar Demokrata Szövets ég Csík Területi Tanácsa által szervezett rendezvényen végre egy porondon láthattuk az RMDSZt képviselő erőket és a Székely Nemzeti Tanács néhány tisztségviselőjét. Elsőként az RMDSZ csíkmadarasi szervezetének elnöke, Ördög Imre nyugalmazott történelemta nár szólt az egybegyültekhez. Elmondta: közösségünk végre saját kezébe akarja venni sorsát. Az önrendelkezés, a területi autonómia történelmi jussunk, amely évszázadokon át létezett, és amelyhez ragaszkodunk. „Nem vagyunk naívak, tudjuk, hogy sohasem fogna k szeretni, csak megtűrni és eltűrni. Más a gondolkodásunk, másképp vetjük a keresztet. De jogunk van a történelmi igazságtételhez, a Terra Siculorumhoz!” – hangsúlyozta Ördög Imre. A résztvevők tapssal fogadták a bejelentést, amely szerint az RMDSZ által szervezett fórumon Dr. Csapó I. József beszéde következik. Az SZNT elnöke az Ezer Székely Leány Napjához kapcsolta mondanivalóját, megfogalmazva, hogy ki a székely legény, ki a székely leány. Aztán rátért azokra a célokra, amelyeket a Székely Nemzeti Taná cs szerint ma a székelyeknek követniük kell a területi autonómia kivívásában. Kiemelte, többek között, hogy a természeti kincseink fölött gyakorolt gazdasági ellenőrzést vissza kell szereznünk. A székely föld kincseinek haszna ma nem a székelyeké. Székelyf öldet nem csak területi szempontból, de gazdasági vonatkozásban is szétszabdalták. Azon kell lennünk, hogy a székelyek lakta területek egy egységes gazdasági régiót alkossanak. Az SZNT elnöke konkrét déltiroli és katalóniai példákat hozott fel arról, hog y milyen szinten elismert, elfogadott a nyelvhasználati jog, és hogy sem Olaszországban, sem Spanyolországban nem használatos a „nemzeti kisebbség” fogalma, ott csak egyenrangú társnemzetek léteznek. Csapó azt is elmondta, hogy a román kormány és parlament mindennemű autonómiatörekvést elgáncsol, ezért az SZNTnek nem marad más lehetősége, jogaink elismeréséért nemzetközi fórumokhoz kell fordulnia. „Székelyföld Autonóm Közigazgatási Terület statútumának tervezete ma is a román szenátus asztalán van. Az ille tékeseket felszólítjuk, hogy tűzzék napirendre, és szeptember 30ig fogadják el!” – fogalmazott zárszavában a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A zuhogó esőtől védekező hallgatóság meglepetésére Ráduly Róbert, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke a s zabad ég alatt, esernyő nélkül szólt a jelenlévőkhöz. Mindenek előtt Istennek adott hálát, hogy az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt immár 75. alkalommal is megszervezhettük, és megköszönte az Úrnak az égi áldást is. „Aki székely leányt szeret, az rossz ember nem lehet – parafrazálta a közismert szólást, majd kiegészítette: Aki székely lányban hisz, annak útja messze visz.” Ráduly saját személyes példájával bizonyította kijelentéseit, illetve azt, hogy a rohamosan fogyó székely nemzet fennmaradását csaki s az összetartó család és a gyerekek számának gyarapodása szolgálhatja. Adjunk utódot a székely nemzetnek, „hozzon” mindenki legalább még egy embert Székelyföldre, belülről, a családjából! Ráduly örömmel nyugtázta a sok székely zászló, és nem utolsó sorba n a nagy számban megjelent székelyruhás résztvevő jelenlétét – ő maga is székely népviseletben állt a mikrofon előtt. „Igenis, használni kell jelképeinket, meg kell mutatnunk a világnak sajátosságainkat, egységünk jelképeit – húzta alá a szónok, majd felte tte a kérdést: szabade nekünk ma itt, ezen a szakrális helyen területi autonómiáról beszélni?”
