Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-17
15 növekedését, kultúránk megismertetését, a gazdasági és társadalmi modernizációt. A külpolitika alakításában számítunk a gazdaság szereplőire, a civil társadalomra és az egyes állampolgárokra”. Az együttműködő partnerek „Külpolitikánk elsődleges földrajzi irányai a szomszédos országok, az Európai Unió tagállamai, az Amerikai Egyesült Államok, NATOszövetségeseink, Oroszország és Ázsia gyorsan fejlődő államai”. Európai Unió „Nem csupán rész tvevői, hanem aktív alakítói vagyunk Európa jövőjének. Történelmi változás, hogy ma már az Európai Unió hazánk számára nem külpolitikai irányt, hanem a mindennapjainkat átható gazdaságiszociáliskulturális kapcsolatot jelent. Az elkövetkező években külpol itikai erőfeszítéseinkkel is erősítjük érdekeink érvényesítését az európai integrációban, szorgalmazzuk, hogy minél hamarabb kerüljön sor a nemzet európai keretekben történő újraegyesítésére, javítjuk kapcsolatainkat a szomszédos országokkal a régió gyorsa bb fejlődése és nemzetpolitikai céljaink megvalósítása érdekében.” (...) „Nemzetközi versenyképességünk erősítése szorosan összefügg az Európai Unió globális versenyképességének alakulásával, ezért hazánk továbbra is aktív szerepet kíván játszani az unióba n.” Térségi együttműködés „A kétoldalú kapcsolatokon túl regionális és Európapolitikánk fontos eszközének tekintjük a Visegrádi Együttműködést. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a NyugatBalkánra, illetve Ukrajna európai perspektívájának támogatás ára. Ennek keretében fontosnak tekintjük a határokon átnyúló térségi, kistérségi együttműködés erősítését, a biztonságos, ugyanakkor átjárható határok rendszerének kiépítését”. Nemzetpolitika „A Kormány a Magyar Köztársaság polgárai mellett a határon t úli magyarok érdekeit is figyelembe vevő nemzetpolitikát kíván folytatni a határon túli magyarok képviselőivel való kölcsönös felelősségvállalás alapján, s kezdeményezni fogja az ennek megfelelő szervezeti és intézményi feltételek közös akarattal történő l étrehozását. A Kormány az európai, illetve szélesebb nemzetközi keretekben a kisebbségi jogok elismerését és tiszteletben tartását garantáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok kiszélesítése érdekében lép fel”. Külgazdaság „Az ország gyors ütemű felzárkózása érdekében a külpolitika prioritásai között kiemelt figyelem jut a külföldi tőke bevonására, az innovációra, a fejlett technológiák átvételére, a nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködés előmozdítására, a diverzifikált, stabil energiae llátás biztosítására. Hasonlóképpen, minden korábbinál jobban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a külföldre irányuló – elsősorban a keletközépeurópai, illetve a balkáni térséget érintő – magyar működőtőkebefektetésekre”. Az utóbbi időszakban azonba n a sajtóban egyre több szó esik a magyar külpolitika megújításának szükségességéről. A politikai szereplők részéről pedig Gyurcsány Ferenc Bush amerikai elnök látogatását követően a Parlamentben, majd egy interjúban kezdeményezett vitát egy új külpolitika i stratégia megalkotásáról. Göncz Kinga a Külügyminisztérium átszervezésének bejelentésekor ugyancsak társadalmi vitára szólított fel. A Meh egyik szakállamtitkára pedig a napokban azt ígérte: a magyar diplomácia egy év múlva átfogó külpolitikai koncepciót rak le az asztalra. Ennek eredményességéhez azonban mind a kormánypárti, mind ellenzéki részről több felvetésre lenne szükség. Az ugyanis kevésnek tűnik, ha a kormány közérthetően megfogalmazott kezdeményezések nélkül szólít fel társadalmi vitára, az ellenzék pedig válaszul c supán leszögezi, hogy a kormánynak nincs külpolitikai koncepciója. Első lépésként mindkét oldalról több önkritikára és bátorságra lenne szükség. Az előrelépéshez tabukat kell ledönteni. Fel kellene ismerni az eddigi hibákat. Így például, hogy a hármas cé lkitűzés mögött nem volt tartalom,
