Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-14
24 A narancsos koalíciót nem Moroz árulta el; nem ő , hanem a narancsos elnök, Viktor Juscsenko buktatta meg A történet egy Tara becenev ű szimferopoli prostival kezd ő dött. A krími kiköt ő városban üzletszer ű en kéjelg ő hölgy június elején úgy döntött, hazafias érzelmei miatt sem ő , sem kolleginái nem hajlandók kapcsolatot létesíteni a délukrajnai félszigeten rendezend ő hadgyakorlatra érkez ő amerikai rangerekkel. Kijevi politikai adomák szerint Olekszandr Moroz szocialista pártelnök a fenti esetr ő l szóló tudósítást olvasva döntött úgy, hogy végképp szakít a nyugatbarát narancsos koalícióval. E sorok írója személyesen ismeri az ukrán politikust, így nem biztos abban, hogy a nem csak nevében hideg – Moroz ukránul fagyot jelent – pártve zér ennyire emocionális döntést hozott volna. Ám azt is tudja: Moroz nem sokkal az említett eset után Moszkvában járt. A Kremlben, és ott Vlagyimir Putyinnal találkozott. Röviden az el ő zmények: 2004ben az elnökválasztási csalások miatti narancsszín ű zászl ós tüntetés után megd ő lt a Moszkvában kidolgozott kijevi utódlási terv, a felemásan oroszbarát Leonyid Kucsma elnököt nem követte a feltétlenül oroszbarát Viktor Janukovics miniszterelnök. Az elnök egy másik exminiszterelnök, a Nyugat támogatását élvez ő na rancsos h ő s, Viktor Juscsenko lett 2005ben. (Történetünkben sok az exminiszterelnök, mind ugyanazt a Kucsmát szolgálta korábban feltétel nélkül.) Az úgynevezett narancsos forradalomban részt vett a sz ő ke gázipari hercegn ő , Julija Timosenko – megint csak e gykori miniszterelnök – és Moroz szocialista pártja is. Idén volt parlamenti választás, Janukovics pártja nyerte, második lett Timosenko csapata, harmadik az elnök Mi Ukrajnánk pártszövetsége. Bekerültek a parlamentbe Morozék és a kommunisták. A narancsos, Nyugatbarát szövetségnek megvolt a többsége, ám márciustól képtelen volt kormányt alakítani. Mindenki kormányf ő , miniszter, helyi kormányzó vagy éppen parlamenti elnök akart lenni. Moroz értelemszer ű en nem lehetett kormányf ő , harmincegynéhány mandátumos párt vezérét egy 450 f ő s parlament nem választ miniszterelnökké. Parlamenti elnök viszont lehetett és lett az ő sz politikus. Csak át kellett állnia. Olekszandr Moroz a múlt hét végén felmondta a narancsos koalíciót, és még aznap aláírt egy másik hárompárti "krízisellenes" koalíciós megállapodást Janukoviccsal és a kommunistákkal. Júdás! Ezt kiáltották e hét elején az egykori narancsos koalíció tagjai az immár parlamenti elnökként a Verhovnájá Ráda nagytermébe lép ő Moroznak. Nem volt igazuk. Erkölcsi alapon sem, mert ha egy szövetség a választások után negyedévvel is pozíciókon vitatkozik, nos, ott talán nem a morál buzog túl. Igazából azonban a Júdás kifejezést célozták rossz helyre. A narancsos koalíciót nem Moro z árulta el; nem ő , hanem a narancsos elnök, Viktor Juscsenko buktatta meg. Moroz csak az eszköz volt, neki kellett kivernie a biztosítékot. Miért borított a Nyugatbarát elnök, "moszkovitákat" hozva pozícióba? Mert nem volt m á s választása. Egyfel ő l személ yes okokból: Viktor Juscsenko együttm ű ködött, de mindig vetélytársának tekintette Timosenkót. Az elnök orosz liberális f ő tanácsadója, Borisz Nyemcov az események után közölte: új választás pedig nem lesz, a szoknyás Che Guevara ellenzékbe vonulhat, sohasem lesz miniszterelnök. Másfel ő l Juscsenko rájött, az ukrán gazdaságot irányító oligarchák nem akarnak bizonytalan kormányt. F ő leg egy olyan n ő vezetésével, akinek, illetve férjének saját energiaipari érdekeltségei és köt ő dései vannak. S f ő leg nem akarnak ko nfrontációt Oroszországgal. Végül pedig Juscsenko felismerte: eddigi, kizárólag Nyugatra orientálódó külpolitikája nem m ű ködik. Sem Brüsszel, sem Washington nem hajlandó pénzelni rendszerét. Az EUtagság távoli álomnak is naiv, a NATOt pedig – mint a némi orosz ösztönzésre az amerikaiak ellen fellázadó Krím mutatta – egyel ő re nem tudja keresztülverni népén. (A hagyományosan Nyugatbarát tartományokból a Krímbe vezényelt rend ő rök sem voltak hajlandók fellépni a hadgyakorlat ellen tüntet ő kkel szemben.) S ha korábban nem is, januárban felismerte, hogy gazdaságilag – az energiaellátásban semmiképpen – sem tud elszakadni Oroszországtól. A következ ő lépés nem világos, meglehet, Juscsenko pártja csatlakozik a "krízisellenes" koalícióhoz, meglehet, új választás les z, ám a Nyugatbarát narancsos ukrán álomnak biztosan annyi. Moszkvában, az ő si Kreml falai között egy fakósz ő ke, kissé kopaszodó férfi eközben valószín ű leg elmosolyodott. Az egykori Szovjetunió térképére nézve talán csak magának mondta: alakul. A játéknak lassan vége. Igrá akancsajetsza. vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna és Lőrincz Lászlóné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magya r Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek
