Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-14
18 megbízni az intézmény vezetésével, aki az építkezés megszervezésében, az engedélyek me gszerzésében játszott kulcsszerepet. Bonyodalmas építkezés A közösségi házat idén június másodikán egyszer már birtokba vehette a közösség. Ekkor a budapesti Teleki László Alapítvány által szervezett csángókonferencia második napi előadásainak adott ott hont. Azóta azonban – Nyisztor Tinkától szerzett értesülések szerint – kihasználatlanul áll. Ünnepélyes felavatását eredetileg augusztus elejére a pusztinai napok rendezvényei sorába tervezték, a magyarországi alapítványi támogatások híján azonban kétséges sé vált, hogy lesze amiből ünnepelni. A ház felépítésében is a Teleki Alapítvány játszott kulcsszerepet. A terv ugyanis az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület irányítása alatt megfeneklett, és 2004 végére már annak a veszélye is fennállt, hogy a Nemz eti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) más rendeltetést talál az eredetileg erre a célra elkülönített pénznek. A minisztérium tavaly ruházta át a feladatot a Teleki Alapítványra, amely az FKM Építészműhelyt bízta meg a munkálatok elvégzésével. A kol ozsvári cég azzal látott neki a feladatnak, hogy új tervet készített. Ez a korábban tervezett ingatlanhoz képest fele akkora felületen próbált hasznosítható tereket kialakítani. Macalik Arnold építész a júniusi konferencián arról tartott előadást, miként k aptak modern rendeltetést a csángó építészet jegyei az épületben. Az egyik oldalt hosszan leeresztett eresszel, a zsindelyes tetővel, a szőttesmintára emlékeztető csíkos belső térelválasztóval az épület valóban beilleszkedett a pusztinai környezetébe. A te rvezők vendégszobákat is kialakítottak az épületben, hogy ezek kiadása által bevételekhez juthasson, és önfenntartóvá válhasson a központ. Salamoni megoldásjavaslat A csángó közösségen belül kialakult feszültségeket egyébként a NKÖM képviselői is érzéke lték, ezért a júniusi konferencia idején valamennyi érintettet egy asztal köré gyűjtöttek. Lakatos Mihály, a minisztérium határon túli ügyekben illetékes főosztályvezetője arra tett javaslatot, hogy bízzák meg a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjét, Karda Emesét egy működési terv kidolgozásával. „Fontos lenne, hogy ne a sínek mellett botorkáljunk, hanem rögtön a kezdettől a sínpáron induljunk el – magyarázta a konferencia szünetében a Krónikának Lakatos Mihály. – Azért láttuk jónak ezt a megoldást, mert a közösségi ház mögött egyelőre nincsen jogintézmény, nem illeszkedik semmilyen hierarchiába. Fontos tehát, hogy olyan intézményt helyezzünk a háta mögé, amely a működést, az irányítást felügyeli és számon kéri a mindenkori vezetéstől. Azért kértük f el Karda Emesét a feladatra, mert egy a pusztinaihoz hasonló, anyagilag is, szakmailag is sikeres intézmény vezetője. Olyan tapasztalattal rendelkezik, amellyel sínre tudja tenni a ház működését.” Lakatos Mihály természetesnek találta, hogy a helyi csopor tok, egyesületek töltik majd meg tartalommal a ház működtetését. Úgy vélte azonban, hogy a formát kívülről kell biztosítani. „Elég sok olyan intézményt láttam, amelyik kínlódott, nem tudott fejlődni, mert nem volt megoldott a korszerű irányítása. Az itteni egyesületek közül egyik sem vezetett még intézményt. Biztosan kiválóan működnek, de egy intézmény vezetése valamivel több ismeretet igényel. Szükség van a tanulóidőre” – tette hozzá. Kérdésünkre ötéves időtartamúra becsülte a tanonckodást. Hozzátette azon ban: ha úgy látják, már korábban is átadhatják az intézményt a helyieknek. A budapesti javaslatot végül kénytelenkelletlen valamennyi érintett fél elfogadta. Csak segítenének „Nem akarjuk, és nem is tudnánk a csángók, a helyiek nélkül elvállalni a közö sségi házzal kapcsolatos munkát – nyilatkozta a Krónikának Karda Emese. – Nem akarunk beleavatkozni az életükbe, csupán segíteni szeretnénk. Ha sikerül, örvendünk neki, ha nem, azt is tudomásul vesszük.” A csíkszeredai igazgató elmondta, nem egészen előzmé nyek nélküli az, hogy az általa vezetett intézményhez fordult a NKÖM. Végeztek ugyanis már korábban csángókutatásokat, és ezáltal megismerték a közösség problémáit.
