Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-14
14 újabb létszámcsökkentésre. El kell dönteni, hogy a meglévő önkormányzati hivatalok és jegyzőségek mely feladataira n incs szükség, és a létszámról csak ezt követően érdemes vitatkozni - tartja Zongor. - A döntéseket a feladatok több hónapig tartó átvilágítása előzte meg - tudatta lapunkkal Szilvásy György. A kancelláriaminiszter szerint a kormányhatározat alapjául rész ben a Sárközy Tamás készítette tanulmányok, részben a MeH és a PM által elvégzett funkcióelemzések szolgálnak, a fókuszban pedig egy modern, szolgáltató állam létrehozása áll. Szilvásy kiemelte: az előkészítő dokumentumokból bizonyos szervezeti összevonáso k, illetve néhány intézmény esetében létszámleépítések is következnek. Abban a kérdésben pedig - mondta , hogy az állam miként határozza meg saját feladatait, nem vethető fel a szakszervezetekkel való egyeztetés igénye, de a fennmaradó létszámról és a táv ozókról természetesen egyeztetnek az érdekszövetségekkel. vissza Fölemelt ujj Népszabadság • N. Kósa Judit • 2006. július 14. A kiindulópontot egészen pontosan érti az ember: spórolni kell. Takarékoskodni kell mindenütt, miért pont azok a kulturális intézmények úsznák meg a nadrágszíj szorosabbra húzását, amelyek nyakló nélkül nyelik az állam pénzét, hozni meg alig tudnak a konyhára. A kormányzati döntéshozatal dzsungeléből kiszivárgó alapelv is majdnem világos. Vegyük az állami fenntartású könyvtárakat, múzeumokat, háttérintézményeket, válasszuk ki közülük azokat, amelyek a magyar örökség megóvásában elmellőzhetetlenek, üssük rájuk a "nemzeti" pecsétet, és ezzel helyezzük őket viszonylagos - költségvetési - biztonságba. A többieket pedig kényszerítsük szigorú gazdálkodási fegyelemre, és lehetőleg soroljuk őket egy nagyobb, "nemzeti" alá - elvégre a közös bérelszámoláson, takarításon és kapuőrzésen is megspórolható némi pénz. Ami ez után jön, azt viszont ember legyen a talpán, aki megérti. Nehéz felfogni például, hogyan lehet ilyen horderejű döntést úgy meghozni, hogy közben a legnagyobb intézmények vezetői tárják szét a karjukat rendr e a kérdések hallatán, mondván, velük senki nem tárgyalt, érdeklődve várják a kormányrendeletet, hátha abból kiderül valami. Mármár hihetetlen, de igaz, hogy mindeközben a szakminisztériumban is letenné mindenki a nagyesküt, még semmi sincs eldöntve - azt án egyszer csak megjelenik a kormányrendelet. Benne összevonások és szétválasztások, érezhetően lobbiérdeket tükröző módosítások és beszédes hiányok. A változás, mondhatni, markáns. De csak annyiban, hogy azóta a kész jogszabály következményeiről hallgat k övetkezetesen a döntéshozó. Változtatásra szükség van, ezt persze mindenki tudja. Magánbeszélgetésben azt is elismerik az intézményvezetők, hogy van hol spórolni. Abban azonban van valami lehangoló, hogy négy, a kormányzati kulturális stratégia lankadatl an gyártásával eltöltött év után nem a "nemzeti intézmény" meghatározásával, fogalmi és pénzügyi körülbástyázásával, hosszú távú feladatainak meghatározásával és a rendszer kialakításával kezdődik a munka, hanem egy pillanatnyi erőviszonyokat tükröző rende let meghozatalával. Amelynek semmi más kézzelfogható eredménye nem lesz és nem lehet, mint hogy innen elbocsáthassanak pár adminisztrátort, onnan egykét gépkocsivezetőt, amonnan egy könyvtárost. Minisztériumi főosztályok, állami hivatalok megszüntetések or sem jó, ha ész nélküli a kapkodás. Olyan intézmények esetében azonban, ahol azokat a pótolhatatlan könyveket, iratokat, tárgyakat és dokumentumokat őrzik, amelyekben megtestesül a közös emlékezet, különösen szükség lenne némi józanságra. Múzeumi mindent udók ma is intőn mesélik: az Iparművészeti Múzeumban, amelyet a harmincas években egy időre beolvasztottak a Nemzetibe, még a nyolcvanasokban is keresték a kézenközön elkallódott műtárgyakat. És ennél a pontnál jelentőségteljesen felemelik az ujjukat: van olyan áldozat, amely már nem éri meg. vissza Kijevben már lőnek is – búcsút mondhatnak az ukránok a NATOnak MNO 2006. július 13. 16:21 Szerző: Tar Zsuzsanna Az a politikai hangulat, amely az ukrán parlament falai közöt t van, egyre inkább terjed a kijevi utcákon is. A Julija Timosenko, illetve a krízisellenes koalíció (Régiók Pártja) szimpatizánsai tegnap éjjel összekülönböztek a
