Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-12
25 Tüntetésekre készül a BKB Új Magyar Szó 2006. július 12. Szerző: Domokos Péter "Ahol csend van, ott nem mozdul semmi" - foglalta össze a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) idei akciótervének lényegét Bodó Barna egyetemi docens, a bizottság elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének rendezésében megtartott sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon. Bodó kifejtette, a bizottság megalakulása óta sikerült lépéselőnyt szerezni a hatalmasságokka l szemben azzal, hogy a BKB tematizál, a hivatalosságok pedig válaszolnak. Eredményként könyvelte el a BKB elnöke Markó Béla RMDSZelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kézjegyének szereplését a BKB márciusi nyilatkozata végén. A mi a BKB idei terveit illeti, Hantz Lám Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke ismertette, hogy a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében októberben tüntetéssorozatot szerveznek Sepsiszentgyörg yön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, "esetleg Székelyudvarhelyen". Hantz szerint azért van szükség a tömegmegmozdulásokra, mert Brüsszelnek érdeke, hogy csend honoljon Romániában, Erdélyben. Egy hónappal később kisebbségügyi f elsőoktatási konferenciát szervez a BKB több európai nemzeti kisebbség képviselőinek részvételével, és folytatja a nemzetközi figyelemfelkeltő akcióit vezető tudósoknak és a BabesBolyai Tudományegyetem egykori diplomásainak címzett levelek révén. Kártér ítést követelve készül perbe hívni a BKB az Élet és Irodalom magyarországi hetilapot, mert azzal vádolta őket a kiadvány irodalomtörténész szerzője, hogy a bizottság korifeusai "szakmailag inkompetens ágensek" lennének. A sepsiszéki MPSZ Wass Albertdíjjal jutalmazta Bodó Barnát, Hantz Lám Pétert, valamint a BKB másik alelnökét, Kovács Lehelt a Bolyai egyetem visszaállítása érdekében végzett tevékenységükért. vissza Autonómia - keményen, puhán Új Magyar Szó 2006. július 12. Szerző: Salamon Márton László Egy eléggé elterjedt vélekedés szerint a kisebbségben élő magyar közösségek jogérvényesülésének legmagasabb foka a területi autonómia. Ennek az autonómiaformának azonban egyrészt csakis a tömbben élő kisebbségek esetében v an megvalósulási lehetősége, igencsak leszűkítve így a "kedvezményezettek" számát, másrészt pedig - legalábbis Románia esetében - a területi autonómia intézménye túlfeszül a jelenleg érvényben lévő törvények által meghatározott határokon. Tény ugyanis, h ogy a 2003ban módosított alkotmány húzta korlátok (I. szakasz: "Románia (...) egységes és oszthatatlan nemzetállam", II. szakasz: "a román nép a nemzeti szuverenitás letéteményese", IV. szakasz: "az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szo lidaritása") nem teszik lehetővé a területi autonómia megvalósulását. A román etnokratikus állam fogalmát szentesítő alkotmány módosítása nélkül tehát ebben a tekintetben nem lehet előrelépni. De egyelőre talán nem is kell, legalábbis addig, amíg a személ yi elvű autonómia - a Tusnádfürdőn a napokban zajlott uniós szeminárium egyik résztvevője által "puhának" titulált, ám a meglévő törvényes keretekhez idomítható - formáját a magyar közösség érdekképviselete le nem gyúrta a többségi politikum torkán. Ennek a személyi elvű vagy kulturális autonómiának - amely ötvözné a helyi autonómia decentralizációnak is nevezett/nevezhető olyan formáit, amelyek az állami központi hatalom egy részének átruházását feltételeznék a helyi közigazgatásokra - a helyi döntéshozata li szervekben kell érvényesülnie. Anélkül tehát, hogy létrejönne a területi autonómia, a tömbben élő kisebbségek képviselői többségi számarányuknak megfelelően lehetnének jelen a helyi döntéshozatalban. Magyarán: a "kemény" autonómiát "puhának" álcázva i s érvényt lehet szerezni a szubszidiaritás elvének, amely egyébiránt az Európai Unió egyik vezérelve is.
