Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-03
11 Koppenhága, 2006. június 30., péntek (MTI) - Az európai polgárokat az u nióról informáló összeurópai parlamenti tájékoztató akcióra tett javaslatot Szili Katalin magyar parlamenti elnök az uniós tagállamok és a csatlakozni kívánó országok parlamenti elnökeinek koppenhágai tanácskozásán. A házelnökök Európa jövőjéről pénteken kezdtek háromnapos konferenciát a dán fővárosban. A magyar politikus az MTIt telefonon tájékoztatva elmondta, hogy a koppenhágai tanácskozás a tavalyi májusi, Magyarországon megtartott hasonló fórumnak a fol ytatása. Az elmúlt évben ugyanis Dánia látta el a soros európai koordináló elnöki feladatokat. A megbeszélésen a 25 uniós tagállam parlamenti elnökei mellett képviseltették magukat a bolgár, román, horvát, macedón és a török parlament vezetői. A t anácskozáson felszólaló Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő azt hangoztatta, hogy Európa nem állhat meg az alkotmányos szerződés kezelésének jelenlegi szintjén. Fontosnak tartotta az alkotmányos szerződés és az alkotmányos reform végig vitelét. A magy ar házelnök ezzel összefüggésben beszédében hangsúlyozta: 2009 végéig van még egy esély arra, hogy az alkotmányos szerződést elfogadják és hatályba lépjen. Kiemelte, hogy szükség van reformokra Európán belül, az európai intézményrendszerben is, nem kell az t újra kitalálni, hanem az elhatározott intézményi változtatásokat gyakorlati lépéseknek kellene követniük. Szil Katalin szavai szerint a globális verseny súlyos kihívásokkal állítja szembe Európát is. Ha ennek a veszélyeit nem ismerjük fel, nem tudju k a válaszainkat megtalálni, akkor Európa teret veszthet, illetőleg a belső egyenlőtlenségek nemhogy kiegyenlítődnének, hanem még tovább növekednek. A májusi Eurobarometerjelentés szerint az unió polgárai keveset tudnak EUról, így aktív részvételükre csak akkor lehet számítani, ha ők is kellően tájékozottak - idézte a dokumentumot az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin ezzel kapcsolatban elmondta, hogy magyar Országgyűlés ősztől országjáró konferenciakörutat szervez, amelynek Budapesten és hét régióba n parlamenti és europarlamenti képviselők - pártállástól függetlenül - igyekeznek minél jobban bemutatni, milyen az unió intézményrendszere, hogyan működik, milyen lehetőségek vannak, hogyan lehet ezekkel élni. A magyar házelnök e kezdeményezést kibővítve javaslatot tett egy közös, egész Európát felölelő hasonló akcióra. A tanácskozás résztvevőit pénteken ebéden látta vendégül II. Margit dán királynő, majd a parlamenti elnökök folytatták délelőtti vitájukat. A koppenhágai fórum szombaton a nemzeti Európatudat erősítéséről tart vitát. vissza Göncz Kinga: kétszáz fős leépítés a külügyi tárcánál Budapest, 2006. július 1., szombat (MTI) - A Külügyminisztériumban mintegy kétsz áz fő elbocsátását jelenti a kormányzati reformcsomag végrehajtása, a létszámleépítés nem vezet külképviseletbezáráshoz - közölte a külügyminiszter az MTInek adott interjúban. Elsődlegesen a nyugdíjkorhatár közelében lévő munkatársaknak kell távozniu k, másrészt a külképviseleteken kiegészítő pozíciókban, nem diplomataként dolgozóknak - jelentette ki Göncz Kinga. Elköszönnek a magyar külképviseleteken sofőrként, adminisztrátorként dolgozóktól, őket helyi kisegítőkkel fogják helyettesíteni. Ez megta karítást jelent, hiszen a Magyarországról kiküldöttek esetén fizetni kell a lakást, utazást és más költségeket. "Megpróbálunk olyan módon leépíteni, hogy az a legkevésbé érintse a Külügyminisztérium ténylegesen fontos funkcióit" - mondta Göncz Kinga. H angsúlyozta, hogy ez nem vezet külképviseletbezáráshoz, bár elképzelhető, hogy egyegy EUtagországban nem lenne szükség egyszerre több diplomáciai képviselet fenntartására. Göncz Kinga szerint újra kell gondolni a missziók működését, és alkalmazni pé ldául azt a lehetőséget, amelynek keretében Montenegróban Magyarország és Ausztria közösen hozott létre koordinációs irodát - ezt a magyar fél a közeljövőben nagykövetséggé alakítja. Az úgynevezett laptopdiplomaták és az utazó nagykövetek már működő rends zerét is fenntartják. A külügyminiszter kitért arra, hogy a magyar külpolitikai stratégia újrafogalmazása, amiről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a héten a parlamentben beszélt, valójában már megkezdődött. A fontos változtatások közé sorolta, hogy az elmúlt időszakban kialakult az egységes külképviseleti rendszer, amelyben a gazdasági és a kulturális diplomácia szereplői is benne vannak. Kiemelte: az országok közötti szerteágazó kapcsolatok részét képezik a civil szervezetek, a véleményformáló értel miség, az akadémiai és oktatási intézmények, az önkormányzatok, a határmenti régiók - utóbbiak együttműködése az uniós fejlesztési források felhasználása szempontjából különösen lényeges.
