Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-12
16 Hétfőn délelőtt Kelemen Hunor parlamenti képviselő Takács Csabá val, az RMDSZ ügyvezető elnökével A magyar kormány hazai szemmel címmel tartott előadást. Kelemen többek között azokról a változtatásokról beszélt, amelyeket a második Gyurcsánykormány eszközölt a határon túli magyarokkal való intézményes kapcsolattartásb an. „A jövőben a kétoldali egyeztetésen alapuló, tárgyalásos rendszer szolgáltatja a magyar – magyar kapcsolattartás intézményes keretét” – fejtette ki Kelemen. A hazai és határon túli, országos ifjúsági ernyőszervezetek képviselőinek találkozóján Benedek Ár pád Csaba, az Itthon, fiatalon mozgalom elnöke, Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alelnöke, Venczel Endre, a Metszéspont Iroda munkatársa, illetve Rózsa Endre, a Fiatal Baloldal képviselője vett részt. Vasárnap este Markó Béla miniszterelnökhelye ttessel beszélgethettek a táborozók. „Nem magyar – magyar, hanem román – magyar mérkőzésekre kellene pazarolnunk az energiánkat. Lehetséges, hogy ebből a versenyből mindkét csapat győztesen kerül ki” – fogalmazta meg Markó az RMDSZen belüli ellentétekkel kapc solatban. A tábor mellett ugyanakkor hétfőtől tegnap estig zajlott az a műhely, amelynek témája a román állampolgárok számára meghirdetett uniós állások megpályázása volt. A negyvenöt résztvevőnek Baneth András, a luxemburgi székhelyű EU Bíróság szakértőj e tartott előadásokat, aki maga is hasonló, uniós témájú táborok szervezésével kezdte pályafutását. vissza (Krónika) Erdélyi házakkal bővül a szentendrei skanzen A kiállítás önálló tájegységként mutatja be Kalotaszeget, a Mezőséget, a Székelyföldet és Moldvát Erdélyt bemutató kiállítási egység létrehozását tervezi a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az 1967ben alakult szentendrei skanzen jelenleg csa k a mai Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be. 1998ban azonban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma engedélyezte a gyűjtés kiterjesztését az egész magyar nyelvterületre, és így lehetővé vált az erdélyi egység létreh ozása is. A bővítést többéves kutatómunka előzi meg, az új részleg a tervek szerint 2012re készül el. Vass Erika, a szentendrei skanzen néprajzos muzeológusa lapunknak elmondta, számítanak az erdélyi szakemberek segítségére akikkel nemrég egyeztettek i s ez ügyben. Fontos szempont, hogy figyelembe vegyük az erdélyi társadalmi, földrajzi és vallási különbségeket. Első lépésként épületfelméréseket készítünk, megismerjük az egyes vidékekre jellemző sajátosságokat, majd kiválasztjuk az áttelepítendő épülete ket. E munka eredményeként kerül sor az épület lebontására, dokumentálására, múzeumba szállítására vázolta a teendőket Vass Erika. Az áttelepített épületekbe az eredeti házakból vagy ha abban nem maradt fönn, a településről származó berendezést vála sztanak, hogy a bútorok, textíliák, háztartási és munkaeszközök által hitelesen szemléltessék a család nemzeti és felekezeti hovatartozását, a házbeli élet mozzanatait, mint például egyegy ünnepet, ételkészítést, háziipari munkát. Az erdélyi kiállítási e gység többek között Kalotaszeget, Mezőséget, Csíkot, Háromszéket, Sóvidéket és Moldvát mutatja majd be. A határon túli régiók közül egyedül Erdély szerepel majd önálló tájegységként a skanzenben. Vass Erika szerint Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja a népi épí tészet szempontjából nem jelent külön egységet, így a már meglévő épületegyütteseket bővítenék az ezekről a vidékekről származó házakkal. Szőcsné Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa izgalmas feladatnak tartja az előkészítés t, a dokumentáció összeállítását. Mint elmondta, érdekes volt bepillantást nyerniük a szentendrei múzeumban folyó munkába: ha a skanzen munkatársai kiválasztanak egy házat, akkor annak lakóiról is igyekeznek minél többet megtudni. Ha például kisgyerek volt a családban, az ő ruhái is helyet kapnak a házban. A muzeológus szerint a tájegység létrehozását előkészítő alapkutatás az itteni intézmények számára is hasznos lesz, hiszen az épületekről, a hajdani lakókról összeálló dokumentációból másodpéldányt kapnak . Május végén egyébként új kiállítási egység nyílt meg a skanzenben: a Felföldi mezőváros tájegység kilenc lakóházzal, szatócsbolttal, pincével, étteremmel. A nyári idényben a hét szinte minden napján különleges programokkal várja látogatóit a szabadtéri néprajzi múzeum: a Teszvesz múzeumban csütörtökön és pénteken kézművesmesterek dolgoznak. A Szombati szöszmötölésen hagyományos háziipari tevékenységeket próbálhatnak ki az érdeklődők, a Régimódi Vasárnap programjai pedig nosztalgikus hangulatú pihenésre adnak alkalmat. A skanzen számos fesztivál színhelye mint a Szüreti Sokadalom, a Pünkösdi Játékok, a Szent Márton Újborfesztivál és Libator, az amfiteátrumban pedig színházi előadásokat, koncerteket rendeznek. vissza Csáky Pál: a status quot már most megsérti Slota
