Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-03
9 A szerb és a magyar parlament együttműködéséről, a toleranciaprogramok továbbviteléről is szó volt Szili Katalin magyar és Predrag Markovic szerbiai parlamenti elnök vasárnap esti bácstopolyai találkozóján, amelyre a helyi katolikus templom fennállásának 100. évfordulóján tartott ünnepség adott alkalmat . A két parlamenti elnök megbeszélésén részt vett Bojan Pajtic, a vajdasági végrehajtó tanács (kormány) elnöke, aki arról tájékoztatott, hogy a Vajdaságban radikálisan - hetven százalékkal - csökkent a nemzeti színezetű incidensek száma az idei év első fe lében az elmúlt év hasonló időszakához képest. Szili szerint ez pontosan azt mutatja, hogy a beindított toleranciaprogramok jók, van hatásuk. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy "akár egy incidens is sok". vissza Kilencven fok Székedi Ferenc Mielőtt beosont volna házunk tájára az internet, láttam egy nyugati lapból átvett karikatúrát. Hatalmas, felfelé fordított tenyeret ábrázolt, alatta r övid aláírás: a harmadik világ. Amikor a HTMH szerkezeti átalakulása nyomán felparázsló erdélyi vitákat olvasom, gyakran eszembe jut ez a rajz, és nem egy, hanem több hasonló tenyeret látok, sőt a betűk is kissé átrendeződnek: a magyar világ. Pedig nem a betűknek, hanem a tenyereknek kellene másképpen sorakozniuk: az alárendeltséget sugalló, vízszintes tartás helyett meg kellene végre találni a függőleges irányt, hogy a kinyújtott kéz mellérendeltségre, egyenrangúságra utaljon. Ez csupán kilencven fokot je lent. És ott marad a középen. A támogatáspolitika higgadt és józan áttekintése nélkül azonban ez a kis mozdulat lehetetlen. Könyvtámogatás? A kiadók egész sor, igen értékes erdélyi magyar könyvet megjelentettek, de az is igaz, hogy olyan kötetek tömkelege is napvilágot látott, amelybe soha senki még csak bele sem lapozott. Újságtámogatás? Az MTI híreinek, elemző anyagainak korlátlan átvétele kinyitotta a világot, de az erdélyi magyar újságírást kényelmessé, egyszínűvé tette, és bizonyos mértékben elszakította azoktól az emberi kapcsolatoktól, terepmunkától, amely ezeknek a l apoknak a mindennapi kenyere volt. Színháztámogatás? Az erdélyi magyar színházak holdudvarában tevékenykedő alapítványok támogatásával egész sor remek előadás létrejött, de az erdélyi magyar színházak a magyar kultúra egységének hangoztatása ellenére nem nőtték ki a "határon túli" státust, még mindig külön rendezvényeken kell bemutatni őket a magyarországi közönségnek, vagy legalábbis földrajzilag behatárolt töredékének. Képzési támogatások? Tagadhatatlanok a korszerű információk átadására tett erőfeszíté sek, de az is igaz, hogy a ráfordított összegek jelentős része még csak ki sem jön Magyarországról, hanem helyi szakértők és egyetemi tanárok jövedelmét egészíti ki. Gazdasági támogatások? A közalapítványokon vagy befektetői társaságokon átáramló, államil ag támogatott magyarországi beruházások adott mértékben hozzájárultak az erdélyi vállalkozások fejlesztéséhez, de a beviteli tőke nem egyszer olyan elavult gépek megvételének kényszerét jelentette, amelyek bizonyos érdekcsoportokhoz kötődtek és a dunamen ti privatizáció másként eladhatatlan, műszaki hulladékanyagai számára jelentettek kiutat. Iskolások támogatása? Remek és pontosan felmérhető. Sapientiatámogatás? A karok, egyetemisták, tanárok száma jól behatárolható. Emlékművek és műemlékek helyreállítá sának támogatása? Azonosítható és felmérhető. Rendezvények támogatása ? Hm... Dőreség lenne azt gondolni, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége további magyarországi támogatásokra. De ugyanolyan hiba lenne életét meghatározó és megtartó csodagyógysz ernek tekinteni. Az erdélyi magyarság élete saját, romániai körülményei között az elmúlt másfél évtized alatt alaposan megváltozott. Javult. A magyarországi támogatáspolitika átvizsgálása Románia közelgő európai csatlakozásának feltételrendszerében nem pót cselekvés, hanem nélkülözhetetlen döntéselőkészítő eszköz. vissza Új rendszer a határon túli magyarok támogatására
