Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-11
20 informális beszélgetésen a Miniszterelnöki Hivat alban. A kormány teljesen új alapokra h elyezi a magyarmagyar kapcsolatokat, és aktívabban akar együttműködni a környező országok kabinetjeivel is. "Szimbolizmus" helyett pragmatizmus Véget kell vetni a szimbolikus kérdésekkel foglalkozó, csak az identitás megőrzését célzó politikával a határ on túli magyarsággal kapcsolatban, hiszen ez nyilvánvalóan eredménytelen volt az elmúlt tizenhat évben – mondta tegnap Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrehozott kül- és nemzetpolitikai kabinet vezetője. A határon túli magyar újságírók nak rendezett háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a magyar kormány fő céljai e téren a pragmatizmus, a politikamentesség és az uniós források bevonása lesz. Abban ugyanis még a jelenlegi intézményrendszer szereplői is egyetértenek, hogy a támogatások elos ztása követhetetlen, bürokratikus, sokszor a korrupciótól sem mentes. Tíz év alatt százmilliárd „Tíz év alatt százmilliárd forintot költöttünk el a határon túli magyarság támogatására, ha megnézzük a közösségek gazdasági, demográfiai vagy szociális helyz etét, azt kell mondanunk, hogy az eddig főleg az identitás erősítését célzó, szimbolikus ügyekre koncentráló programok eredménytelenek voltak” – mondta a találkozón Gémesi Ferenc, a kül- és nemzetpolitikai kabinet vezetője. A magyarság életminőségét javít ó beruházások kellenek Gémesi Ferenc a másik nagy problémának azt nevezte, hogy (elsősorban az intézményrendszer szerkezete révén) ma olyan párhuzamosságok alakultak ki a határon túli ügyek kezelésében (például a művészet, oktatás támogatása terén), ami azt feltételezi, hogy létezik egy határon túli és egy anyaországbeli magyar kultúra, ami nyilvánvalóan képtelenség. Az új magyar kormány ezért még retorikájában sem szeretné erőltetni a „határon túliak” kifejezést, ez is erősítené ugyanis azt a „rezervát umszemléletet”, amellyel a többségi nemzet tagjai már így is kezelik a kisebbségi közösségeket. Nagyon fontos cél ugyanakkor, hogy a támogatásokat innentől kezdve átlátható rendszerben és – amennyire lehet – politikamentesen nyújtsa az anyaország. Két sz intű rendszer jön létre Ennek érdekében megszüntetik a Határon Túli Magyarok Hivatalát, valamint az eddig a támogatásokkal foglalkozó közalapítványokat, és két szintű rendszert hoznak létre. Továbbra is a politika dolga marad a stratégiai célok meghatároz ása – ennek érdekében Gyurcsány Ferenc minden jelentősebb határon túli magyar szervezettel találkozik majd. Az RMDSZel már volt egy ilyen egyeztetés, és a kormányfő még ebben a hónapban tárgyal a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával is. Megmarad viszont a Vajdaság és a Kárpátalja alap, amely a szerbiai és ukrajnai magyarok támogatására szolgál. Ellenőrzik az intézmények működési színvonalát A politikai egyeztetések után az illetékes minisztériumoké (oktatási, gazdasági stb.) lesz a főszerep, itt az ígér etek szerint már csak a szakmai szempontok számítanak majd. Így még az idén elkészülne a tervek szerint azon határon túli intézmények listája, melyeket jövőre támogatni fog a kormány. „Ezek azonban nem lehet olyan intézmények, amelyek valamely politikai pá rthoz tartoznak, nem működnek hatékonyan, és nem szolgálják a magyarság érdekeit” – mondta Gémesi Ferenc. Bárki jöhet, de fizessen A tervek szerint ezért még az idén minden kiválasztott intézményt átvilágítanak, és jövőre például egy határon túli magya r oktatási intézet csak akkor kaphat magyarországi költségvetési pénzt, ha megszerzi az ottani akkreditációt, és „nem munkanélkülieket képez”. Emellett előtérbe kerülnek a határon túli magyarság életminőségét javító gazdasági, szociális programok. A Vajd ságra külön figyelnek majd A kormány mindehhez jövőre már uniós forrásokat is igénybe akar venni. Közösségi forrásokból értelemszerűen az InterReg nevű alapokból felhasználható pénzek adódnak, ezek azonban csak a határ menti régiók számára
