Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-10
12 Belgrád, 2006. július 9., vasárna p (MTI) - Boris Tadic kész tárgyalóaszt alhoz ülni a pristinai albán vezetőkkel, a szerbiai államfő bizonyos abban, hogy velük kompromisszumos megoldást lehetne találni Koszovó jogállására, de - szögezte le - Belgrád sosem fogadná el a tartomány függetlenségét. A szerb elnök hivatalában foga dott pristinai újságírókat, a nekik adott interjúból idézett részleteket vasárnap a Beta hírügynökség. Tadic messzemenően egyetért azzal, hogy közvetlen csúcsszintű szerbalbán tárgyalásokra van szükség, és az álláspontok közötti különbségek ellenére lehet séges a komromisszum a tartomány jogállásáról, "ha kreatívan és bátran elemeznék a szóba jöhető megoldásokat". Az ENSZfőtitkár koszovói különmegbízottja, Martti Ahtisaari azután akarja tárgyalóasztalhoz ültetni a szerb és a koszovói elnököt, illetve kormányfőt, hogy július 13án tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Bécsben zajló, alacsonyabb szintű szerbalbán tárgyalások menetéről. Ennek eddig több akadálya is volt. Agim Ceku koszovói miniszterelnököt Szerbiában szerbek terhére elkövetett népir tással és terrorizmussal gyanúsítják, másrészt a pristinai albán politikusok mindeddig egyként szilárdan azt az álláspontot képviselték, hogy a szerbiai vezetőkkel nem hajlandóak tárgyalni a tartomány jogállásáról. Tadic szerint Szerbia nem akar uralk odni az albánok felett, de joga van oltalmazni saját legitim érdekeit a tartományban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbek identitásuk részeként tekintenek Koszovóra. Ezért a tartomány függetlenné válása újabb populista és soviniszta reakciókat váltan a ki Szerbiában, az ország legtisztességesebb pol gárai is azt éreznék, hogy igazságtalan világban élnek, amely cserben hagyta és megkárosította őket. Arra figyelmeztetett, hogy Koszovó elszakadása a balkáni térségen túl is megingathatja a jelentékeny számú kisebbséggel rendelkező országokat. A Dnevn ik című koszovói napilap interjút közöl vasárnap a koszovói miniszterelnök tanácsadójával. Azem Vlasi szerint a tartomány függetlensége sehol sem váltana ki láncreakciót, mert Európában nem léteznek Koszovóhoz hasonló esetek: sehol sem maradt állam nélkül egy autonóm terület, sehol sem próbáltak elűzni egy kétmilliós népet, és a NATOnak sehol sem kellett bevetnie bombáit a katasztrófa megakadályozása végett. Vlasi szerint a világban immár senki sem kérdőjelezi meg Koszovó függetlenségét. Mivel nemzetk özi szinten egyetértés van arról, hogy Koszovó státusa nem rendezhető népszavazással, sem szerbalbán kiegyezéssel, az ENSZ BT határozatában fogja kimondani a tartomány függetlenségét a bécsi tárgyalások után. Ezzel pont kerül a koszovói jogállás kérdéskör ére, és kő esik le Szerbia válláról, mert - mondja Vlasi - megszabadulna egy általa okozott súlyos problémától, amelyre soha sem kínált megoldást. vissza Csáky: az új szlovák kormány a kisebbségi kultúrák finanszírozását sza vatolva szerezhetné meg az MKP bizalmát Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2006. június 9., vasárnap (MTI) - Ha az új szlovák kormány a Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről egy tetszetős mondatot szeretne hallani, hallhatja is, ha a programjában rögzíti, hogy törvényben szavatolja a kisebbségi kultúrák állami finanszírozását - mondta Csáky Pál volt miniszterelnökhelyettes vasárnap egy pozsonyi televíziós vitában utódjának, Dusan Caplovicnak. A kisebbségi és emberi jogi, valami nt európai kérdéseket eddig felügyelő Csáky a nem éppen magyarbarát megnyilvánulásai okán számon tartott Caplovicnak, az új miniszterelnök, Robert Fico vezette Smer alelnökének igyekezett azt sugallni, hogy az európai szervezetek Smerrel szembeni kiközösít ő magatartása egyedül úgy mérsékelhető, ha az új szlovák kormány intézkedéseivel nem igazolja, hanem ellenkezőleg: rácáfol az európai aggodalmakra. Ezek elsősorban abból fakadnak, hogy Fico koalíciós partneréül választotta a szélsőségesen nacionalista, a m agyarellenes indulatait nem fékező Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS). Másik partnere a Szlovákiát a rendszerváltást követő években elszigetelő, nem sokkal jobb hírű Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LSHZDS). Ez a két párt annak idején - közös kormányzásuk során - erőteljesen korlátozta a nemzetiségek jogait, számos intézkedésükkel szalonképtelenné téve külföldön Szlovákiát. Ennek következtében maradt el Szlovákia NATOfelvétele, és kerültek veszélybe az uniós csatlakozást célzó folyamatok . Csáky a televíziós vitában a jelzett törvényen túlmenő, az MKP kormányzati szerepének elvesztése nyomán zátonyra futott kisebbségvédelmi folyamatok továbbvitelével kapcsolatos elvárásokat is megfogalmazott: hozzanak létre a kormányhivatal és a kultu rális tárca 25 szakemberéből álló hivatalt, amelynek feladata a mostanit megközelítő nagyságrendű, 250 millió korona értékű kisebbségi projektek finanszírozásának felügyelete lenne. Az MKP kész közreműködni az idevágó törvénytervezet megalkotásában, és ha azt megfelelőnek találja, jó szívvel meg is szavazza majd a törvényhozásban. Caplovic arról biztosította hivatali elődjét, hogy a szociáldemokrata Smer a kultúrák finanszírozását szabályozó törvény előkészítését tervezi; ennek "a legkisebb kisebbségek kultúrájának finanszírozása is önálló fejezetként lesz a része". Jelezte: a törvény előkészítésének folyamatába konszenzust kereső szándékkal az ellenzéket is bevonják.
