Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-07
13 A központ a háttértevékenységeket egyfajta külső szolgáltatásként nyújtja majd a minisztériumok számára. Ez szemléletbe li változást igényel a dolgozóktól, akiknek többsége jelenleg egy adott minisztériumon belül végzi a tevékenységét, és valószínűleg nincs meg benne az a szolgáltatói hozzáállás, mint amit az új feladat megkövetel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a terve zett szervezeti változások – különös tekintettel a leépítésekre – erős bizonytalanságot szülnek. Ennek az lehet a következménye, hogy a háttértevékenységeket végzők közül azok, akiknek megfelelő tapasztalataik vannak és nyitottak, még a leépítések előtt el hagyják a minisztériumokat. A központot így a maradékelv alapján lehet majd feltölteni dolgozókkal, ez pedig nem vezet optimális megoldáshoz. Az előzőekből kiviláglik, hogy a központ felállítása során bizonyos mértékű minőségi csere elkerülhetetlen. Kriti kus kérdés a szolgáltató központ működési kereteinek kidolgozása, ez magában foglalja az egységes működési folyamatok, az azokat támogató informatikai és irodai infrastruktúra kialakítását is. Ez a minisztériumokban kialakult – részben eltérő – gyakorlatok miatt szintén nem ígérkezik egyszerű feladatnak. Az eddigi információk alapján a kialakítandó központ vezetésére egy jelenleg külföldön dolgozó magyar szakembert hívnak haza. Feladata, hogy a központ sikeres felépítéséhez egy ütőképes projektcsapatot ala kítson ki. Úgy gondolom, hogy a feladat nagysága és egyedisége miatt – amely komoly vonzerő a szakértők számára – ezzel nem lesz nehéz dolga. A feladat megvalósításával már más a helyzet. vissza Megkönnyítik az elbocsátáso kat Magyar Nemzet 2006. július 7. Szerzők: Gyulasi Georgina - Bákonyi Ádám A kormány által június végén beterjesztett törvénymódosítások is jelentősen lerontják a közszférában dolgozók jogait, de várhatóan a közszolgálati jogviszony ősszel esedékes átfog ó felülvizsgálata lesz az igazi feketeleves – vélik az érdekvédők. Június végén a kormány által beterjesztett törvénymódosítások alapján az állami foglalkoztatottak – közalkalmazottak, köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi dolgozók – elbocsátása egysz erűbben véghez vihető. A tervek szerint már nemcsak a parlament, a kormány és a minisztériumok kezdeményezhetnek csoportos leépítéseket, hanem az egyes közigazgatási szervek vezetői is. Az elbocsátottak helyzetét tovább rontja, hogy már nem kell másik állá st felajánlani a közszférában dolgozóknak, és a végkielégítésüket sem lehet egy összegben kifizetni. Várhatóan a felmentési idő alatt járó fizetést havonta, a végkielégítést pedig a munkaviszony utolsó napján kell folyósítani. Korábban lehetőség volt arra, hogy minden járandóságot egyszerre fizessenek ki az elbocsátottaknak. Ha a sürgősséggel tárgyalt törvénymódosítás a tömeges leépítések előtt hatályba lép, a végkielégítéseket és egyéb járandóságokat az új szabályok szerint fizetik ki azoknak is, akikkel m ár korábban közölték felmentésüket. Azok a köztisztviselők sem érezhetik magukat biztonságban, akik maradhatnak állásukban, ugyanis bár 2001 óta teljesítményük alapján kapják fizetésüket, mostantól már nemcsak négyévente értékelhetik őket, hanem vezetőik b ármikor kezdeményezhetnek soron kívüli minősítést. – Nem elég, hogy csaknem tizenötezer embert bocsátanak el a közszolgálatból, a módosítások miatt még rosszabbul is járnak a jelenlegi szabályozáshoz képest – mondta lapunknak Szabó Endre. A SZEF elnöke dis zkriminatívnak tartja, hogy az elbocsátottak közül csak azok kapják meg felmentési időre járó teljes illetményüket és végkielégítésüket, akik a versenyszférában tudnak elhelyezkedni. Akik viszont – sokkal nagyobb valószínűséggel – újra a közszolgálatban ta lálnak munkát, csak töredékét kapják juttatásaiknak. A SZEF számára elfogadhatatlan a soron kívüli minősítés intézménye is, hiszen bizonyított alkalmatlanság esetén eddig is lehetséges volt az elbocsátás. Az igazi feketeleves azonban a közszolgálati jogvis zony őszi átfogó felülvizsgálata lesz. A tervek szerint az elbocsátások feltételei még könynyebbek lesznek, csökkennek egyes kiegészítő, szociális juttatások, és bevezetik a szakszervezetek által „pofapénznek” nevezett teljesítmény alapú bérrendszert. Szab ó szerint a módosítások célja, hogy a kormány minél könnyebbé tegye az elbocsátásokat, és hogy csökkentse az ezzel kapcsolatos költségeket. vissza Az autonómia és a magyar megmaradás - Első ízben rendezték meg a Kárpátme dencei diákok vetélkedőjét a Szent Margit Gimnáziumban Magyar Nemzet 2006. július 7. Szerző: Szarka Ágota Mi is az autonómia? Mit jelent az európai gyakorlatban; hogyan fejlődtek ki típusai a történelmi folyamatok során? És mit hozhat az autonómia a Kárp átmedencei összmagyarság számára az európai integráció keretei között? E kérdésekről invitálták közös gondolkodásra az elszakított területeken élő és az anyaországi
