Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-06
18 szükséges feltételeket, ez azonban máig nem történt meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, ő nem állította soha, hogy azért nem halad szakmailag, mert a BKB tagja. A meghallgatás ugyancsak üg yrendi kérdések tisztázásával kezdődött, mivel nem volt világos, hogy a bizottság hány tagjának a jelenlétére, illetve milyen szavazati arányra van szükség ahhoz, hogy ez döntésképes legyen. Kid erült: mindkét esetben a fele plusz egy arány a mérvadó. Az et ikai bizottság 9 tagja közül 5en voltak jelen, ismét hiányzott a 2 magyar, illetve 1 német tag, továbbá hiányzott egy diák, aki szintén tagja a bizottságnak. Liviu Pop, az etikai bizottság elnökének kérésére a három kihallgatott oktatónak saját kezűleg ke ll papírra vetnie nyilatkoz atát, Bodó Barna szerint azért, hogy később ne legyen támadható ez a hivatalos akta. Az etikai bizottság várhatóan jövő héten fogalmazza meg ajánlását az egyetem szenátusa fele, ott születik meg a végső döntés. A legsúlyosabb fe nyítés, amivel a három oktatót sújthatja az egyetem, a munkaszerződés felbontása. Az etikai bizottság tagjai - a sajtó kérdéseit elkerülendő - egy másik kijáraton hagyták el a termet. vissza Hágában feszül egymásnak Románi a és Ukrajna Új Magyar Szó 2006. július 6. Szerző: Sz. L. Eredménytelenül zárult a román külügyminiszter Ukrajnában tett látogatása. A problémás kérdések listája csak bővül a két ország viszonyában. Kétnapos ukrajnai vizitje után Mihai Razvan Ungureanu nem tehetett mást, minthogy megállapítsa: a kétoldalú viszonyt - ahelyett hogy rendeződne - újabb problémás kérdések terhelik. Kijevi kollégájával folytatott tárgyalásait követően Ungureanu egyetlen "pozitívumról" számolt be: Borisz Trasziukkal felleltáro zták azokat a kényes kérd é- seket, amelyek kapcsán "a kétoldalú kapcsolatok keretében nem sikerült konstruktív megoldást találni". Ilyennek számít a feketetengeri kontinentális talapzat elosztásának vagy a Bisztrojecsatorna felépítésének ügye. A miniszte r utalt arra, hogy semmi remény "objektív és civilizált" megoldást találni az ukrán féllel. Az évek óta húzódó határvitában a hágai nemzetközi bíróság hivatott dönteni, így ezt a kérdést törölték a kétoldalú tárgyalások napirendjéről. A plató, illetve a fö lötte található Kígyók szigete szakértői becslések szerint ötmilliárd dollárt érő földgáz- és kőolajtartalékot rejteget, amelynek kiaknázási jogát mindkét fél magáénak követeli. Hasonlóan kemény diónak bizonyult a Bisztrojecsatorna kérdése. Az ukrán hajó k jelenleg csupán a Duna Sulina ágán - tehát román felségvizeken - hajózhatnak ki a Feketetengerre, s ennek használatáért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt fizettek. Ezért két éve a kijevi kormány elkezdte a párhuzamos Bisztrojecsatorna hajózhatóvá t ételét. A munkálatok beindítása óriási felháborodást váltott ki nemcsak Románia, hanem több jelentős nemzetközi kö rnyezetvédő szervezet részéről. A két ország külügyminisztere mostani találkozóján sem jutott előre a kérdésben. Annyiban sikerült megállapodni, hogy megvárják, amíg az erre hivatott nemzetközi vizsgálóbizottság elkészíti jelentését az ukrán terv környezetre gyakorolt hatásairól. Ungureanu ugyanakkor minden eddiginél határozottabban kérte az Ukrajna területén élő román kisebbségek joga inak tiszteletben tartását, ahogyan fogalmazott, nagyobb odafigyelést a hatóságok részéről. Megállapodás született arról, hogy ősszel elkezdődhet a helyzetfelmérés az EBESZ és az EU küldötteinek részvételével. Ennek kapcsán Ungureanu külön felhívta kijevi kollégája figyelm ét egy Odessza környékén élő román ortodox pap esetére. Ana- tol Curtevet a moszkvai érsekség hívei nemrégiben súlyosan bántalmazták, ám az ukrán hatóságok szemet hunytak az eset fölött. vissza Másodrendűségben Új Magyar Szó 2006. július 6. Szerző: Ágoston Hugó Hosszas betegség - biztos halál, tartja a román mondás, és mi sem illik nála jobban a kisebbségi törvénnyel sze mbeni minősíthetetlen, cinikus bánásmódra a román parlamentben. És nem is csak a parlamentben, hanem még v eszélyesebb módon a köztudatban. Az állandósult választási és a közvetlen politikai érdekek magyarázhatnak k isebbségellenes álláspontokat - de hol vannak az egykor ádáz civil szervezetek, az emberjogi lelkiismeret szósz ó-
