Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-06
16 Este 19 órakor a lebontásra ítélt Turulszobornál tartott megemlékezést a MIÉP, amelyen beszédet mond Csurka István elnök. Ugyancsak ma a parlamenti pártok Csongrá d megyei és szegedi ifjúsági szervezetei közös Trianon megemlékezést rendeztek Szegeden. A trianoni döntés évfordulóján a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete idén is megemlékezést tartott Sepsiszentgyörgyön, a központi parkban, a volt országzás zló helyén. A rendezvény vasárnap 18 óra előtt 5 perccel kezdődött a történelmi magyar egyházak templomainak harangzúgásával, 18 órától beszédek hangzottak el, majd felolvasták Raffay Ernő történész, Trianonszakértő és Eva Maria Barki nemzetközi jogász erre az alkalomra írt üzenetét. A megem lékezés után a bazársoron Szobordöntő Trianon címmel kiállítás nyílt, majd 21 órától gyertyás felvonulással ért véget a megemlékezés. Emléktáblát avattak Zebegényben, a Kálváriadombon A trianoni békediktátum megkötésének 86. évfordulója alkalmából tegna p megemlékezést tartottak a Trianon Társaság és a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány szervezésében Zebegényben. Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke után Simicskó István, a KDNP parlamenti frakciójának helyettes vezetője tartott beszédet. Az egyházak é s civil szervezetek képviselői az 1956os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a Kálváriadombon. Szombaton megemlékezést tartottak Debrecenben is, az 1933ban emelt Magyar Fájdalom szobránál. Pósán László fideszes or szággyűlési képviselő a megemlékezésen azt mondta, Debrecen az őrváros, amely most arra hivatott, hogy innen újra megvalósuljon a nemzeti identitás. Kossuth Lajost idézve "a legmagyarabb város" feladatának nevezte, hogy összekösse a határon túli magyarokat az anyaországgal, azt követően, hogy a 2004. december 5i népszavazást követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "nyíltan az elcsatolt területeken élők ellen fordult". A politikus hozzátette: ezzel újabb "lelki Trianont okozott". vissza Ismeretlenek a magyar diplomácia céljai − Bikkfanyelven megfogalmazott általánosságok · Járatlanság váltja a láthatatlanságot a miniszteri poszton 2006. június 6. (3. oldal) Pataky István Miért éppen Göncz Kinga? Növelni kellett a nők arányát a kormányban, vagy nem lehetett bársonyszék nélkül hagyni a volt államfő lányát? Egy bizonyos: a kabinet „meglepetésemberét” aligha diplomáciai jártassága röpítette a külügyi tárca élére. Igaz, a kormányprogram külpolitikai vonatkozása éppoly semmitmondó, mint a leendő miniszter e téren begyűjtött tapasztalata. Odáig érthető egy politikai szempontból „pehelysúlyúnak” számító személy jelölése a Külügyminisztérium vezetői posztjára, hogy az általában népszerűségnövelő diplomáciai munkásság így továbbra is a miniszterelnök reszortja marad. Csakhogy a sajtó által előszeretettel láthatatlan miniszterként emlegetett Somogyi Ferenc eddig tökéletesen megfelelt Gyurcsány Ferenc ez irányú igényeinek. Igazi váltást sokkal inkább Balázs Péter kinevezése jelenthetett v olna, hisz az ő uniós szakértelme nehezen megkérdőjelezhető. De Simonyi András washingtoni nagykövet is markáns jelöltként került a folyosói pletykák középpontjába. Ehhez képest Göncz Kinga jó esetben női Somogyi Ferencként kerülhet be a magyar diplomácia történetébe, így ismételten jogos a kérdés: miért éppen ő, ha minden a régi kerékvágásban – értsd a kormányfő irányítása alatt – marad? A válaszra egyelőre várnunk kell, addig azonban adott a kormányprogram Sikeres európai nemzet – Aktív külpolitika néven futó vázlata, érdemes hát ebből szemlézni, ha közelebb kívánunk kerülni a második Gyurcsánykabinet diplomáciai terveihez. „A Köztársaság Kormánya (sic!) külpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatok ban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának növekedését, kultúránk megismertetését, a gazdasági és társadalmi modernizációt” – íme egy sokatmondó idézet a dokumentumból, amely a diplomácia elsődleges földrajzi irányaiké nt a szomszédos országokat, az Európai Unió tagállamait, az Amerikai Egyesült Államokat, NATOszövetségeseinket, Oroszországot és Ázsia „gyorsan fejlődő” államait jelöli meg. Aki kimaradt, szóljon – tehetnénk hozzá némi cinizmussal. A szocializmusból megma radt bikkfanyelvet leszámítva némileg több támpontot nyújt a kormány ideológiai hátterének megértéséhez az a kitétel, miszerint „az ország gyors ütemű felzárkózása érdekében a külpolitika prioritásai között kiemelt figyelem jut a külföldi tőke bevonására, az innovációra, a fejlett technológiák
