Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-30
11 HZDS) ellenzéki pártja a mindössze 8,7 százalékot (15 mandátumot) szerzett, míg a négy évig parlamenten kívüli, szél sőségesen nacionalista Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a magyarokéval azonos (20) számú mandátummal visszakerült a parlamentbe. Ettől kezdődően a pártok, az elemzők, a sajtó és a médiában megszólaltatott "utca embere" a legkülönfélébb korm ányokat jósolta, javarészt azért, mert a KDH tíz napon át képtelen volt eldönteni, hogy visszamenjene egy támogatásával újra felállítható jobbközép kormányba, vagy ellenzékbe vonuljon. A kormányalakítással megbízott Fico eközben minden párttal tárgyal ásokat folytatott, ellentmondásoktól sem mentes nyilatkozataival pedig azt igyekezett sugallni, hogy minden irányban nyitott, és nem szívesen kényszerülne a "katasztrófakoalícióként" emlegetett MeciarSlotaféle partnerségbe. Jobb híján két tétova alapvál toza t forgott közszájon: az egyik a SmerMKPKDH koalíciót, a másik az úgynevezett katasztrófaváltozatot körvonalazta. Később a dolgok "spekulatív rendjének logikája" szerint sorjáztak a további változatok, köztük az is, hogy az MKP a nemzetiségi béke, a nemz etiségi intézményrendszer megőrzése érdekében, no meg a nyolcévi kormányzás folytatásának ígéretében, fogát összeszorítva ugyan, de a pragmatizmus jegyében akár Ficóval és Meciarral is kész koalícióra lépni, "ha már a kereszténydemokraták ennyire tétovák". A szerdai nap második fele, déltől este hét óráig igen érdekesen alakult, jóllehet minden eközben felmerült információ megtévesztő volt. Mint ahogy megtévesztők voltak az ebből eredő következtetések is. A Fico arcára, a metakommunikáció, a testbeszéd ügyesensután rejtett jeleire és a logikára kevésbé hagyatkozó okosak és okoskodók azt mondták: Fico még mindig az MKP koalíciós jelenléte érdekében győzködi pártja vezetését. Amikor szerdán délben a pályáról már korábban levonult kereszténydemokraták beje lentették, hogy délután egy órakor rendkívüli elnökségi ülést tartanak a Pozsonyhoz közeli Szencen, Ficóék bejelentették: az eredeti tervtől eltérően az ő elnökségük nem délután háromkor, hanem csak kora este ül össze, hogy szavazással eldöntse, mely koalí ciós változat szerint alakít kormányt. Az MKP a Smer belső köreiből származó információkra hagyatkozva úgy tudta, hogy a Smer elnöksége nem a KDH váratlan ülése miatt, hanem azért halaszt, mert a testületében pontosan felefele arányban oszlanak meg a szavazatok azt illetően, hogy bevegyéke vagy sem a magyarokat a kormányba. A KDH elnöke, Pavol Hrusovsky három órakor Szencen bejelentette: mégis készek a koalícióra, és ha a Smer ennek nyomán ajánlatot tesz, akár egy órán belül egybekovácsolódhat a SmerMKPKDH koalíció, s ezzel elhárul a Slota és Meciar nevétől lüktető katasztrófakoalíció veszélye. A Smer nem reagált, Bugár Béla pedig azt mondta: félő, hogy a KDH elkésett. Még ki sem telt a Smerelnökség este hatkor elkezdődött ülésének első órája, és Fico beengedte a székháza előtt várakozó újságírókat, és bejelentette: Ján Slotával és Vladimír Meciarral akar kormányozni. A következő, sokakat sokkoló órák történései, a reagálások ismertek. Fico a legrosszabbat választotta, visszahozta a MeciarSlota kormányzás nyomasztó éveit, kockára tette az ország - egykor Meciarék és Slotáék által eljátszott és a most leköszönő kormány által helyreállított - nemzetközi tekintélyét: Ezzel véget vethet a lassan gyümölcsöt is hozó reformoknak, lemondhat azok be fejezéséről; tékozló osztogatásba kezdhet, és ígéretei ellenére sem tud majd kitérni a magyar közösséget fenyegető jogkorlátozások elől, és így tovább. Mondanak jót is, biztatót is Fico majdani kormányáról, de csak elvétve, azt is szőr mentén, érezhetően, hogy a derűlátóbban megszólalók inkább csak a saját félelmüket elhessegetendő "fütyülnek a sötétben". Nem úgy a pénzpiac: a szlovák korona azonnal jelentősen gyengült. Hallgatnak, vagy csak igen óvatosan fogalmazva szólalnak meg azok, akik azt sejtetik , hogy Fico tíz napig tartó, vagy jóval régebben kezdődött színjátékot játszott, amelyhez képest még a legendás naprólnapra folytatódó északkoreai operák is eltörpülnek. Mások szerint Fico semmit sem színlelt, csak éppen nem vallotta be, hogy már a válas ztások előtt eldöntötte: csakis a minden akarata előtt szolgaian meghajolni kész partnerekkel, csakis szlovákokkal alakít kormányt. Adósnak érezte magát azokkal a hazafias érzelmű választókkal szemben, akik a jobboldali szlovák kormánypártoktól elpártolva átszavaztak Slota oldalára, akik rossz szemmel nézték a magyarok nyolcévi kormányzati jelenlétét. Előre tudta: csakis olyan pártokat választhat, amelyeknek vezérei még azon feltétele előtt is fejet hajtanak, hogy egyiküknek sem juttat közjogi tisztséget, h ogy beérik egykét tárcával, s még azt sem sérelmezik, hogy a pártjának tizenegy tárcát leosztó Fico még a házelnöki posztot sem engedi át az alázatos szövetségeseknek. "Primitív kormánya lesz Szlovákiának" - írta a szociáldemokrata Smert minősítve csü törtökön a baloldali pozsonyi Pravda, amely egyelőre nem foglalkozott azzal, mennyire naivak voltak azok, akik elhitték, hogy a magyar párt ott van Ficóék paklijában. Nem volt, nem is lehetett ott, mert a Smer soraiban - vezetésében, frakciójában, választó i között - nem kevesen vannak azok, akik egyetértenek Slotával, aki azzal a jelszóval harsogta végig pártja kampányát, hogy "Szlovák kormányt a szlovákoknak!" Bizony nagyon is egyetértenek vele, csak ők nem harsogtak. Csendben maradtak, és csendben győztek is.
