Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-29
23 sérülnek, kormányának nem szándéka a status quo megváltoztatása. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) 1998 óta két cikluson át kormányzati szerepet játszhatott Mikulás Dzurinda mindkét kormányában. Az MKP ezek után eddigi koalíciós partnereivel: a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény UnióDemokrata Pártal (SDKÚDS), és a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH) együtt ellenzékbe vonul. Hármójuknak összesen 65 mandátuma lesz a parlamentben, ahol a választáson 50 mandátumhoz jutott Smer az SNS 20 és az LSHZDS 15 mandátumával együtt 85 mandátummal birtokol majd. A 150 tagú törvényhozásban az egyszer ű többséghez 76 szavazatra van szükség. Ján Slota nacionalista pártja 1994t ő l 1998ig volt jelen Vladimír Meciar els ő kormányában, amelynek európai szalonképtelensége miatt Szlovákiát nem vették fel a NATOba, és lenullázódtak uniós csatlakozásának esélyei is. Az akkori HZDSSNSkormány alatt a szlovákiai magyar nemzeti közösséget jogkorlátozások sora sújtotta. A nacionalista kormányer ő k még a kétnyelv ű , szlovákmagyar iskolai bizonyítványokat sem t ű rték meg. A Meciarkormány 1998as bukása óta együtt kormányzó jobbközép koalíció, kemény megszorítások árán végrehajtott reformjainak köszönhet ő en, a régió élvonalába emelte az ország gazdaságát. vissza Határon túliak tiltakoznak Gyurcsánynál és Sólyomnál a megszorítások miatt Hírszerző, 2006. június 28. 19:25 A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése, az MTV határon tú liaknak szóló m ű sorainak drasztikus csonkolása és a határon túli magyarok irányába történ ő támogatások csökkentése miatt nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz és a köztársasági elnökhöz. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületnek (MÚRE) vezet ő i mint „a romániai magyarság információs ellátásának, társadalmi közérzetének felel ő sei” nyílt levelükben arra kérik Gyurcsány Ferencet és Sólyom Lászlót, végs ő döntésük el ő tt vegyék figyelembe az ő szempontjaikat is. A MÚRE szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalán ak megszüntetését semmilyen takarékossági szempont nem indokolja, mint ahogy értetlenül állnak a határon túli magyaroknak eddig biztosított támogatások csökkentése el ő tt is. „Egy ekkora összeg megtakarítása nem biztosíthatja az államháztartás egyensúlyát” – írják a nyílt levélben. Leszögezik, fontosnak tartják, hogy az elmúlt hónapokban kezdeményezett, a civil és szakmai szervezetek bevonásával megtartott tanácskozások az anyaországi és határon túli magyarok közt folytatódjanak. „A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója, amely az anyaországon kívüli magyar újságíró egyesületeket tömöríti, ezt a célt eredményesen szolgálja” – írják. vissza "Ezt a háborút természetesen kirobbantották"- Tizenöt éve tört ki a délszláv háború Hírszer ző, 2006. június 28. 16:20 Szerző: Kósa András Tizenöt éve indult meg a Jugoszláv Néphadsereg inváziója Szlovénia ellen, miután a tagköztársaság 1991 június 25én kikiáltotta függetlenségét. Ezzel kezdetét vette a délszláv háború, amely tulajdonképpen mé g ma sem ért véget. A XX. század véres zárófejezetének okairól, a nemzetközi közösség szerepér ő l és felel ő sségér ő l azóta is folynak a viták. A nemzetté válás ára? „ Tíznapos háború” néven vonult be a történelembe a Jugoszláv Néphadsereg (JNH) inváziója Sz lovénia ellen, amely – mint kés ő bb kiderült – csak el ő játéka volt annak a tragikus eseménysorozatnak, amit egyes történészek, már nem is a „rövid XX. századhoz” sorolnak, hiszen olyan történelmi anomáliákat jeleztek, melyek még most is, a 2000es évek elej én is meghatározóak Európában. Szlovéniában 1990. december 23án tartottak népszavazást a függetlenségr ő l, ezen a részvételre jogosultak 93,2 százaléka vett részt, és 95,6 százalékuk (az összes választópolgár 88,2 százaléka) a függetlenség mellett voksolt. A tagköztársaság vezetése végül 1991. június 25én deklarálta az ország függetlenségét. Két nappal kés ő bb a JNH egységei megszállták a határátkel ő helyeket Magyarország, Olaszország és Ausztria felé, ellen ő rz ő pontokat állítottak fel a fontosabb f ő utakon, é s l ő ni kezdték a ljubljanai repül ő teret. A szlovén védelmi er ő k jobbára csak kézifegyverekkel rendelkeztek. A sors iróniája, hogy Európa egyik leger ő sebb hagyományos hader ő vel rendelkez ő hadseregét „saját” módszerével, pontosabban a Tito által kialakított taktikával, afféle partizánháborúval mégis napok alatt térdre lehetett kényszeríteni. Milosevics stratégiája Igaz, ehhez hozzátartozott az is, hogy Szlovénia eleve nem foglalt el hangsúlyos szerepet a szerb vezet ő , Slobodan Milosevic stratégiájában. Az o rszágban elenyész ő számú szerb kisebbség élt, a szlovének aránya meghaladta a 80
