Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-29
20 mindazonáltal arra mutatnak rá, hogy hivatalosan nem igazán lehet szétválasztásról beszélni, mert elvben a két tárgyalássorozat már most is különkülön, csak éppen párhuzamosan fut. A témával a tagországok ál lam- és kormányfői is foglalkoztak két héttel ezelőtti találkozójukon, és minden bizonnyal újra szó esik róla a következő, finn elnökség alatti félévben. Ennek végén Helsinki egyebek között szeretne valamiféle uniós megállapodást elérni a bővítési folyamat egészének sorsával kapcsolatban. Horvátország lehet az első - és leginkább - szenvedő alanya az EU intézményes válságának, az alkotmányos szerződés hollandiai és franciaországi elutasításának. Arra az unió úgy reagált, hogy fontolóra vette a tovább bővíté s lelassítását, látva a lakosság egy részének azzal szembeni bizalmatlanságát. Zágrábban ugyanakkor még mindig remélik, hogy még akár ebben az évtizedben sor kerülhet a csatlakozásra. Az EU hosszú ideje követeli Törökországtól, hogy ismerje el Ciprust , és nyissa meg közlekedési csomópontjait a görög vezetésű szigetország előtt, de Ankara mindeddig vonakodott megtenni ezt. Brüsszel már korábban is jelezte, hogy a csatlakozási folyamat csorbát szenvedhet, ha Törökország nem halad kellő ütemben ennek a pr oblémának a megoldásával. vissza A szerb kormányfő nem vett részt a Szent Vid napi ünnepségen Koszovóban Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. június 28., szerda (MTI) - Vojislav Kostunica szerbia i kormányfő szándékával ellentétben mégsem vett részt szerdán a rigómezei csata évfordulóján Koszovóban tartott központi ünnepségén; a tartományi rendőrség letartóztatott több mint száz albánt, aki útját akarta állni a miniszterelnököt szállító gépkocsikon vojnak. A szerbiai kormányfőt szállító gépkocsioszlop különleges biztonsági intézkedések közepette csak kora délután érkezett meg a Pristinától délre található gracanicai kolostorba. A kormányfő eredetileg azt tervezte, hogy részt vesz a Szent Vid napi liturgián, de csak órákkal a Pavle pátriárka által bemutatott szentmise után érkezett meg. Nem volt jelen a csata emlékhelyén, Gazimestanban tartott gyászszertartáson sem, amelyet ugyancsak a pátriárka tartott közel kétezer hívő előtt, több szerbiai kormá nytag jelenlétében. A gracanicai kolostorba érkezvén Kostunica beszédet mondott a reá váró több ezres tömeg előtt. "Szent Vid napján, erről a helyről, Gracanicából alkalom kínálkozik arra, hogy a világ tudomására hozzuk, mit akar Szerbia. Igazságot, jo got és békét akar.... Megállapodást akar. Kompromisszumot akar. Mindenekelőtt és mindenekfölött történelmileg jogos megoldást szorgalmaz Koszovó jogállására" - idézte a belgrádi média Kostunicát. A koszovói szerbek vallási vezetője, Artemije püspök azt han goztatta, hogy Koszovónak a szerbek szellemi és kulturális bölcsőjének, "szerb Jeruzsálemnek" kell maradnia. Nem világos, hogy a miniszterelnök miért nem érkezett meg időben Gracanicába, de a határátkelőnél, Merdarénál megpróbálták lezárni előtte az ut at az Albin Kurti vezette Vetevendosje (Önrendelkezés) nevű albán mozgalom aktivistái. Még a miniszterelnök megérkezése előtt a koszovói rendőrség szabaddá tette az utat, és előállított 85 tüntetőt. Ezzel egy időben Kosovska Mitrovicában a mozgalom 31 akti vistáját kísérték be a rendőrségre. Szent Vid (Vitus) napja a szerbek legszentebb történelmi évfordulója. Ezen a napon, 1389ben zajlott le a "szerb Mohácsként" emlegetett rigómezei ütközet, amely után török uralom alá került a középkori szerb állam. É vszázadokkal később számos fontos sorsfordító esemény történt ezen a napon. A rigómezei csata hatszázadik évfordulóján, Gazimestanban mondta el milliós tömeg előtt Slobodan Milosevic néhai szerb elnök a tartomány visszafoglalásának lázában fogant hírhedt b eszédét, amely a balkáni válságsorozat első "csatakiáltása" volt. A pristinai albán vezetők emiatt érthetően nem nézték jó szemmel azt, hogy Kostunica éppen június 28án utazik Koszovóba, de a miniszterelnök "vallási természetű magánlátogatására" mégis eng edélyt adott az ENSZkormányzat. vissza Magyarromán határ menti együttműködés - REKA Debrecen, 2006. június 28., szerda (MTI) - A két határ menti térség HajdúBihar és a romániai Bihor megye közötti gazdasági kapcsola tok megerősítése, a közös adottságokra épülő fenntartható gazdasági fejlődés növelése érdekében uniós támogatással létrejött a Regionális Európai Képzési Akadémia (REKA); a projekt első bemutatkozó fórumát szerdán tartották a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában. Mazsu János, a Debreceni Egyetem (DE) Európai Tanulmányok Központjának igazgatója elmondta: az Európai Uniótól nyert több mint 42 millió forintos támogatással a REKAprojekt a magyarromán határ menti együttműködésben érdekelt kis- é s középvállalkozások, illetve önkormányzati tisztviselők számára nyújt képzési és tréninglehetőséget változatos formában.
