Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-28
17 mástól. Ez esetben , ha a kisebbségek asszimilálásának 19. századi rögeszméjét elutasítjuk, az adott nemzeti terül eteken belül kell kialakítani azokat az autonóm egységeket, amelyek a kisebbségi kulturális közösségek önrendelk ezését, következésként biztonságos fennmaradását lehet ő vé teszik. Ez a megoldás végs ő konzekvenciáiban a svájci típusú megoldáshoz vezet, melyben az államon belül mini nemzetállamok jönnek létre, s ezek az állam stabilitás á- nak fenntartása érdekében saját illetékességi körükben jogosítványokat nyernek arra, ho gy a "határaik" közé tel eped ő más kultúrájú polgárokat asszimilálják. Azaz "bez á rkózzanak". Az állam természetesen csak akkor maradhat fenn, ha ezt a bezárkózást az "állam"(értsd kanton)közi kapcsolatokban a más kultúrájúak iránti teljes nyitottság ellens úlyozza. De mert az asszimiláció igényét és létjogosultságát a mai politikaelmélet már megkérd ő jelezi, úgy t ű nik, hosszabb távon mégiscsak az els ő változat a korszer ű bb. Probléma a sz ő nyeg alatt Az a magyar kisebbségpolitika azonban, amely Gyurcsány Fer enc irányítása alatt most kezdetét veszi, nem a ké rdéskör következetes áttekintését, hanem magának a problémának a sz ő nyeg alá söprését célozza. Kis János töb bször is kísérletet tett arra, hogy a kérdés érdemi végiggondolására késztesse a politikai osztály t. (Emlékszünk még híres mondatára: "A magyarkérdés nincs végiggondolva.") Eredménytelenül. Elméleti megalapozás nélkül pedig sem a HTMH létrehozása, sem megszüntetése nem változtat a helyzeten. Pusztán a magyar politikai közösségen belüli feszültségeket f okozhatja. Márpedig a jelenlegi helyzetben, amikor a magyar társadalom egyéb vonatkozá sban is súlyos megpróbáltatásoknak néz elébe, ez aligha ésszer ű . Egy frusztrált vagy éppenséggel kétségbeesett közösség, melynek csalódnia kellett a korszer ű nek és hatékonynak tartott politizálásban, kulturális vonatkozásban is könnyen újraértelmezheti korábbi opcióit, és nacionalista reflexeit felújítva nehezen kont rollálható reakciókra vetemedhet. A határon túli magyarság problémáinak az átruházása – a szomszédos államokra – is csak akkor lenne ésszer ű nek tekinthet ő , ha ezek hajlandóságot mutatnának arra, hogy tényleges megoldásokkal segítsék a kisebbs é- gek politikai integrációját, azaz ha most már fokozatosan utat nyitnának a kisebbségi önrendelkezés el ő tt, ha a magyar közösségeket a közösségek és nem csupán az egyének szintjén próbálnák beemelni a politikai közösségbe, melyet ezért többé már nem a kulturális nemzett el azonosítanának. Ennek azonban egyel ő re nem sok jele van. Magyar "korszer ű ség" Az állítást nemcsak a romániai kisebbségi törvény elfogadásának halogatása bizonyítja, de a legmagasabb ko rmányzati szinteken tovább érvényesül ő nemzetállami nacionalizmus is. A magyar "korszer ű ség", akkor lehetne hatékony, ha a szomszédos államok (és Európa) egyfajta példaként, nem pedig megmosolyogtató vagy vállon v eregethet ő naivitásként viszonyulnának hozzá. Azaz ha valóban átgondolt, nem pedig a 19. századi, lényegét te kin tve még nemzetállamban gondolkodó liberalizmus jócskán elavult téziseinek felmelegítése lenne. Bíró Béla egyetemi tanár vissza Gyurcsányt meghívták az ETbe N épszava, 2006. június 28. Az Európa Tanács parlamenti közgy ű lésének vezet ő testülete, az elnökb ő l és a politikai csoportok vezet ő ib ő l álló bizottság meghívta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy vegyen részt a közgy ű lés következ ő , október elején, azaz mindössze néhány héttel az 1956os forradalom 50. évfordulój a el ő tt tartandó strasbourgi ülésszakán. Ezt Szabó Zoltán MSZPs képvisel ő , a parlamenti közgy ű lés nyári ülésszakán részt vev ő magyar küldöttség vezet ő je közölte, beszámolva arról a megbeszélésr ő l, amelyet a magyar delegáci ó tagjai folytattak kedden René v an der Lindennel, a közgy ű lés elnökével. vissza Inkább Meciar, mint Slota Népszava, 2006. június 28. A nacionalizmus el ő retörését megakadályozandó elállt eddigi á lláspontjától a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely korábban feltételként szabta, hogy csakis egy további jobboldali párt társaságában lenne hajlandó részt ve nni a szociáldemokrata Smer alakította kormányban. Az MKP engedménye azt jelenti, hogy ha a Smer c sakis akkor fordítana hátat a nacionalista Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), ha az MKPval és a még mindig Vladimír Meciar nevével jegyzett NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (LSHZDS) alakíthatna kormányt, akkor az MKP fejet hajt .
