Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-26
10 2006. június 26. (1. oldal) Sebestyén Imre Aki elmulasztot ta bejelenteni a Jugoszláviában 1945. március 9. után piaci vagy jogszerű érték megtérítése nélkül elvett vagyonát, az még június végéig megteheti. Nagyon fontos e bejelentés, mert nélküle nem végzik el az államosítással, földreformmal, kisajátítással, le foglalással vagy más jogcímen elvett vagyon nyilvántartásba vételét, ami annyit jelent, hogy az évtizedekkel ezelőtt megkárosítottak nem léphetnek fel a vagyon visszaszármaztatására irányuló követelésükkel, amikor majd megszületik az erre vonatkozó törvény . Egyelőre ugyanis csak a bejelentésre vonatkozó jogszabályt (Törvény az elvett vagyon bejelentéséről és nyilvántartásba vételéről) hozta meg a szerb törvényhozás, s az ebben megszabott határidő is szűk egy hét múlva letelik. Sietni kell: a bejelentés a vi sszaszármaztatásra vagy kárpótlásra való jog feltétele. Az elvett vagyon bejelentését a köztársasági vagyonjogi igazgatóságnak kell átnyújtani, s megtehetik a megkárosított természetes személyek, de jogutódaik, örököseik is. * Az egy évvel ezelőtt meghozot t törvény szerint a bejelentéshez csatolni kell a vagyon elvételéről szóló okiratot vagy más bizonyítékot, amelyből meg lehet állapítani az elvett vagyon adatait és az elvétel alapját, bizonylatot, hogy milyen minőségben adja át a bejelentést, amennyiben n em ő volt az akkori tulajdonos. Ha örökösről van szó, akkor a végzést az örökségről és bizonyító okmányt annak az eredeti tulajdonosnak a haláláról, akitől a vagyont elvették, illetve a rokoni kapcsolatot azzal a személlyel. Természetesen a vagyon majdani viszszaigénylője más dokumentumokat is csatolhat a bejelentéshez, amely okmányokról úgy gondolja, hogy fontosak. Az űrlap (Elvett vagyon bejelentése – POI) a Hivatalos Közlöny minden papírkereskedésében megvásárolható. Ezt kell kitölteni, s ehhez kell csat olni az említett okmányokat, illetve azoknak másolatát két példányban. Az eredetit ajánlatos megőrizni. Személyesen vagy ajánlott levélben kell eljuttatni. A címzett a szerbiai Köztársasági Vagyonjog Igazgatóság (szerbül: Republicka direkcija za imovinu), ez az intézmény veszi nyilvántartásba a bejelentéseket. Az adatok nyilvánosak, a vagyonjogi igazgatóság legkésőbb egy héttel a bejelentés után igazolást ad a bejelentőnek. Mint a törvény írja, a bejelentés nem tekinthető egyben kérvénynek is az elvett vagy on visszaadására, vagy a vagyon utáni kárpótlásnak a jogára, hanem csak feltétele annak, hogy a kérvényt a majdani törvény alapján átadhassák az igénylők. Az egyházak vagyonának viszszaszármaztatása egy lépéssel előbbre van. A katolikus egyház is visszakap ja vagyonát, ha pedig erre már nincs lehetőség, akkor más ingatlannal, vagy pénzzel, kötvényekkel kártalanítják. vissza Szlovénia elégedett − Andrej Gerencer: Teljesültek Ljubljana uniós elvárásai 2006. június 26. (10. oldal ) Kovács Mária Szlovénia 2007 januárjában bevezeti az eurót, amitől Ljubljanában azt remélik, pozitív hatással lesz a gazdaságra és a mindennapokra egyaránt. Délnyugati szomszédunk ráadásul az új tagországok közül elsőként – 2008 első fél évében – lehet az EU soros elnöke, ami az ország távozó budapesti nagykövete szerint igen nagy megtiszteltetés Szlovéniának. Andrej Gerencerrel ezek mellett országaink kapcsolatairól, valamint gazdasági és külpolitikai kérdésekről is beszélgettünk. Rövidesen végleg elkö szön tőlünk. Ha visszatekint az eltelt négy évre, amit Szlovénia nagyköveteként Budapesten töltött, hogy látja, javultak a kapcsolatok a két ország között? – Minket, szlovéneket és magyarokat több mint ezeréves szomszédság kapcsol össze. Hogy ezt ma is íg y látjuk, arról egy tavalyi közvéleménykutatás eredménye is vall, miszerint a magyarokat tartjuk a legjobb szomszédainknak. Árucsereforgalmunk évről évre több mint tíz százalékkal nő. A közvetlen tőkebefektetések terén is mutatkozik fejlődés. Fontos infr astrukturális együttműködésünk és csatlakozásunk az V. számú európai közlekedési folyosóhoz. Említésre méltó, hogy közvetlen vasúti összeköttetés létesült Szlovénia és Magyarország között. Kisebbségvédelmi megállapodásunk értelmében művelődési központot, r ádió- és televízióstúdiót, valamint kétnyelvű középiskolát létesítettünk Lendván a szlovéniai magyarságnak.
