Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-26
8 között a regionális önkormányzatok létrehozását, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti új munkamegosztás kialakítását. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta , hogy ennek az évszázadnak van egy új képlete: tudás, plusz információ, az egyenlő a hatalommal. A képletből azonban hiányzik az erkölcs, amely az emberek egymáshoz és az ember és a környezet viszonyát határozza meg. "Az egész világon értékválság, nem ped ig gazdasági válság van" - szögezte le. Magyarországon is a barátságokat inkább az érdekek, mintsem a valódi értékek közel azonos megítélése mentén kötik az emberek. "Ez a magyarság legnagyobb problémája Európában és az egész világon" - mondta az Akadémia elnöke. A találkozón kiosztották a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által alapított "Polgármesteri Ezü stlánc Díj"at. Ebben az elismerésben a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló tevékenységet végző személyiségek részesülnek. E díjat idén Bencsik János, Tatabánya és Zachariás István, a szlovák Szepsi polgármestere vehette át. A "polgármesteri A rany Pecsétgyűrű" kitüntetésben Kovács Zoltán, a romániai Érmihályfalva, Kerekes Péter Tivadar, a romániai Homoródszentmárton, Kovács Sándor, Vácszentlászló, Tilfof István, Mátyásdomb, valamint Nagy Imre, Eger polgármestere részesült. Balogh László, a BácsKiskun Megyei Közgyűlés elnöke a Magyar Önkormányzatok Szövetsége különdíját kapta. vissza Nem ért egyet a MÚRE nyílt levelével a romániai magyar újságírók egy része Bukarest, 2006. június 25., vasárnap (MTI) - A román iai magyar sajtónak távolságtartással kell szemlélnie a magyarországi politikai eseményeket, megfigyelőként, nem pedig politikai cselekvőként kell viszonyulnia ezekhez - olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a romániai magyar újságírók egy csoportja hozott vasárnap nyilvánosságra. Az aláírók (Balázsi Pál Előd, Borbély Tamás, Cseke Péter Tamás, Debreczeni Hajnal, Parászka Boróka, Kelemen Attila Ármin, RostásPéter István, Salamon Márton László, Simon Judit, Stanik István, Szőcs Levente) a Magyar Ú jságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) vezetőinek minapi - a magyar állam- és kormányfőhöz intézett - nyílt levelére reagáltak. Ez utóbbiban a MÚRE vezetői a romániai újságíró társadalom nevében tiltakoztak "a romániai magyarság információs ellátásának, társa dalmi közérzetének felelőseiként" a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetése ellen. Az MTI bukaresti irodájába vasárnap eljuttatott állásfoglalás aláírói értetlenül fogadják és indokolatlannak tartják, hogy egy szakmai szervezet nem szak mai jellegű kérdésben foglal állást. "A magyar államfőnek és miniszterelnöknek címzett nyílt levél meglátásunk szerint figyelmen kívül hagyja a romániai magyar újságírótársadalom egy jelentős részének véleményét, amely szerint a sajtónak távolságtartással kell szemlélnie a magyarországi politikai eseményeket, és megfigyelőként, nem pedig politikai cselekvőként kell viszonyulnia ezekhez" - olvasható a dokumentumban. A romániai magyar médiában dolgozók szervezetének a szakmai érdekvédelmet kell ellátnia , és nem állást foglalnia politikai kérdésekben - vallják az aláírók, kifejezve meggyőződésüket, hogy a romániai magyar újságíróknak és az őket képviselő szakmai szervezetnek a magyarországi politikai folyamatoktól függetlenül kell követnie céljait. vissza A szerb pénzügyminiszter bírálja saját kormánya koszovói politikáját Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. június 25., vasárnap (MTI) - Szerbiai kormánypolitikusok közül elsőként kérdőjelezte meg v asárnap Belgrád koszovói politikájának helyességét Mladjan Dinkic szerbiai pénzügyminiszter, aki szerint Koszovó már hét éve elveszett Belgrád számára, Szerbiának pedig el kell gondolkodnia azon, hogy valóban képese integrálni kétmillió albánt. "Valób an bárki is komolyan gondolja azt, hogy lehet integrálni kétmillió albánt Szerbia jogi rendszerébe? Komolyan akarja bárki is ezt? Eleget beszéltünk arról, hogy mi volt a múltban..." - hangoztatta Dinkic, a második legnagyobb szerbiai kormánypárt, a G17 Plu s első embere, a vezető szerbiai pártokhoz címezve szavait. Dinkic a G17 Plus vezető testületének ülésén rámutatott arra, hogy Slobodan Milosevic néhai jugoszláv elnök jórészt már 1999ben, a koszovói válság idején elvesztette a tartományt, amely jelen leg nemzetközi protektorátus. A szerb kormánynak nincs ott hatásköre, leszámítva a szerbek lakta északot, az ortodox templomokat és a kolostorokat. A politikus szerint megállapodásokat kell kötni a pristinai albán vezetőkkel, javítandó a szerbek helyzetén. Koszovó 1,6 milliárd dolláros külső adósságát annak kell fizetnie Belgrád helyett, aki beszedi az adókat - szögezte le a pénzügyminiszter.