Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-22
20 vonatkoznak – , s arra jutottak, hogy a BIA feltehetőleg a magyar autonómiaköveteléseket minősítette szeparatista törekvésnek. Pontosabban a majdani koszovói rendezés mintaként való felhasználását, vagyis azt a követelés t, hogy ami jár a koszovói szerbeknek vagy a délszerbiai albánoknak, az járjon a vajdasági magyaroknak is. A vajdasági magyar pártok nem tekintenek egységesen a kérdés ilyen megközelítésére. A Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a kisebb pártokkal ellentétben nem ta rtja célravezetőnek a hivatkozást Koszovóra. Belgrád ugyancsak ellenzi, hogy a koszovói rendezéssel egyidejűleg megnyissák a magyar autonómia kérdését. Mi több, a montenegrói és a koszovói fejlemények után Belgrád még kifejezettebb gyanakvással tekint mind en autonómiatörekvésre. Hiszen saját elszakadási törekvéseit is a történelem során autonómiával valósította meg, vagy igyekezett megvalósítani. E kísérletekre példákat a horvátországi és a boszniai háborúk is szolgáltatták. Nem könnyű tehát Belgráddal elfo gadtatni, hogy az autonómiatörekvések célja valóban az autonómia elnyerése. S nincs mögötte hátsó szándék. A Vajdaság és a vajdasági kisebbségek említése „a biztonsági kockázatok fokozottabb jelenlétére” a szerb médiumokat is meglepte, amelyek nem tudták h irtelen, hogy a magyarokkal kapcsolatban mire is gondoljanak. Az Ágoston Andrásféle Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szerint a szerb hatalom sem veszi komolyan a „magyar veszélyt”, s inkább a szerb hatalom Koszovóstratégiájába illeszkedő zavarkelté s lehet a cél. A Vajdaságban közben választási vereséget szenvedtek a radikálisok egy polgármesteri megmérettetésen. A Tisza menti Törökbecsén egy kis párt, a közvéleménykutatásokban nem is szereplő Liberális Demokrata Párt (LDP) jelöltje győzött, s lett a járási elnök, jórészt a magyar szavazatoknak köszönhetően. A LDP mögé sorakoztak fel az úgynevezett demokratikus tömb párjai, köztük a VMSZ is. A radikális kudarc azért is fontos hír, mert a közvéleménykutatások szerint a Szerb Radikális Párt negyven sz ázalékkal még mindig a legnépszerűbb politikai erő Szerbiában. A délszerbiai Bujanovacban is legyőzték a radikálisokat. Itt az albán kisebbség diadalmaskodott. vissza SZLOVÁKIAI KOALÍCIÓS KERINGŐ − Párválasztási gyötrelmek 2006. június 21. 00:00 Nehéz döntés előtt áll a szombati szlovákiai választás győztese, a baloldalipopulista Robert Fico vezette Smer. Nacionalista pártokkal vagy a leköszönő Mikulás Dzurinda partnereivel próbáljon koalíciót alakítani? Ha kudarcot vall, harmadszorra is Dzurinda lehet a kormányfő. HVG Játékkal múlatta az időt a szombati választás délutánján Robert Fico, a Smer (Irány) elnöke. A Pozsonytól mintegy 60 kilométerre lévő nyugatszlovákiai kis faluban, Aleksincében - ahol reggel leadta voks át, majd megebédelt és pihent egy keveset - a pártja képviselőjelöltjeiből verbuválódott válogatott focizott egyet a helybéli öregfiúkkal. A kampánya során többször is focimezt öltött 42 éves politikus - közel száz helybéli és Pozsonyból érkezett rajongók biztatása, kisiskolás pomponlányok örömtánca ellenére - a rosszabbik formáját mutatta, negyedóra múltán szemlátomást kifulladt, a tiszta helyzeteket rendre kihagyta. Csapata mégis 4:2re győzött. Néhány órával később ismét nyertesnek érezhette magát. Esté re bebizonyosodott: a magát szociáldemokratának valló, a szegények, az elesettek védelmezőjeként fellépő politikus által vezetett Smer kapta a legtöbb szavazatot, a 150 fős parlament mandátumainak harmadát. Ám ez a győzelem könnyen lehet pirruszi. Kemény koalíciós alkudozások várnak Ficóra, és korántsem biztos, hogy a végén hatalomra kerül. Fico ideges is lett az eredmények láttán, eltűnt, a pártszékházban hírzárlatot rendeltek el, az odasereglett újságírókat mind kiküldték az épületből. A késő hajnali órá kban állt ki először a jószerével csak a sajtó képviselőiből álló publikum elé, a tőle megszokott Hivatalos a magyar nyelv. Az apatini járási képviselőtestület döntése értelmében két magyar többségű faluban, Bácskertesen és Szilágyin a szerb mel lett a magyar nyelv is hivatalossá vált, az ugyancsak e járáshoz tartozó Szondon pedig a horvát. A döntés tehát nem vonatkozik az egész nyugatbácskai járásra, hanem csak ez említett településekre. Bácskertesen magyar a lakosság csaknem nyolcvan, Szilágyin hatvan százaléka, Szondon pedig horvát az ott élők hatvan százaléka. (S. I.)
