Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-19
26 kérdésének a megoldása – megalakultak a tehetséggondozó gimnáziumok. A másik dolog a tájékoztatás – megalakult a Mozaik Televízió (magyarországi támogatással természetesen) , s megalakult Szabadkán a Pannon Televízió, s a két televízió, mint fogalmazott, összeköti a déli részeken élő magyarokat a tömbmagyarsággal. S a harmadik legfontosabb projektum az egyetemista kollégiumnak a létrehozása, s ez nemcsak vajdasági szempontból fontos, nyilatkozta egyebek között. A 350 leendő értelmiséginek otthont adó kollégium – mint Miavecz Béla részletezte - közel lesz majd a városközponthoz, közel a Dunához, közel a Petőfi kultúrkörhöz, közel a református templomhoz, a katolikus templom tős zomszédságában. Célunk, hogy ne csak 1700 magyar egyetemista legyen. S hogy megteremtsük az itthon maradásnak a legalapvetőbb feltételeit, hangoztatta a VMSZes politikus. Építési terveket, engedélyeket kell elkészíteni, s megfelelő formában a Szülőföld A lap kollégiuma elé terjeszteni, amely testület e kérdésben illetékes, s én remélem, hogy kellő előkészítés esetén e kollégium megkapja az anyaország illetékes szervének a támogatását, nyilatkozta Kristóf Lázár. vissza Székel y Nemzetgyűlés – Szeptemberi határidő Bukarestnek [ 20060618 - 23:00:13 ] „A székely nép ősi joga összehívni a nemzetgyűlést, ha az egész közösséget érintő döntés meghozataláról van szó, és mindig akkor hívták össze, ha a székelység megelégelte az el nyomást” – jelentette ki Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlést megnyitó beszédében. Kifejtette: annak elismeréseként választották Gyergyóditrót a nemzetgyűlés helyszínéül, hogy a helyi tanács minden nyom ás ellenére sem vonta vissza az autonómiára vonatkozó népszavazás kiírásáról szóló határozattervezetet, sőt ennek akadályoztatása nyomán európai fórumokhoz folyamodott. A fokozott rendőri felügyelet mellett, de nyugodt körülmények között zajló gyűlésen G azda József kovásznai nyugalmazott tanár a székely nemzetgyűlések történetéről tartott előadásában kitért arra, hogy a magyar mindig befogadó nemzet volt, jogokat, kibontakozási lehetőséget biztosított az együtt élő nemzeteknek, példaként idézve a lelkiism ereti szabadságot biztosító Tordai Kiáltványt. „Ma olyanok neveznek hazátlannak bennünket, akik öttíz éve laknak ezen a vidéken” – mondta Gazda, nagy tapsot aratva kijelentésével. A székek vezetői sorra felolvasták a korábban megvitatott határozattervez eteket, amelyek egybecsengően a székely nép önrendelkezését szorgalmazzák. A végleges határozatot Csapó József SZNTelnök ismertette a székek küldötteivel. Ennek értelmében „a Székely Nemzetgyűlés megjelöli a történelmi székely székeket magában foglaló Szé kelyföld autonóm közigazgatási egység ideiglenes határait, miképpen ezek a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentjében benyújtott Statútumban szerepelnek.” A Székelyföld államon belüli önkormányzásának elvei között szerepel, hogy a sz ékely népnek joga van „saját kebeléből választani önkormányzatot, nemzeti önazonosságát megőrizni”, valamint „saját oktatásikulturális, közigazgatási intézményekkel, döntéshozó, végrehajtó és bíráskodó testületekkel rendelkezni.” A nemzetgyűlés követeli, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, és a székely nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését. A székelyföldi autonómiatörekvések érvényesítésével megbízott Székely Nemzeti Tanácsot a székek küldött ei a határozat alapján felhatalmazták a székely nép érdekeinek külföldi és belföldi képviseletével. A Székely Nemzetgyűlés követeli, hogy 2006. szeptember 30áig Románia elnöke, parlamentje, kormánya haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a székelyföldi auto nómiatörekvések közképviseletével felhatalmazott Székely Nemzeti Tanáccsal. Ha ez nem történik meg, a határozat újabb nemzetgyűlés összehívását javasolja, amelyen a küldötteknek az önrendelkezési jog követelésének azon demokratikus eszközeiről kell dönteni ük, amelyektől a székelység jogfosztottságának orvoslását remélik. A nemzetgyűlés lelkeket megérintő zárómozzanataként Gergely István csíksomlyói plébános felmutatta a székelyek ezeréves áldozati kelyhét. A plébános – népszerű nevén Tiszti – elmondta: a k ehely a székelység történelmének valamennyi sorsdöntő határozatánál jelen volt. Váratlan megjelenését Csapó József a Krónikának így magyarázta: „Azok, akik ismeretlen helyen őrzik ezt az ereklyét, úgy döntöttek, itt az ideje, hogy Őméltósága megjelenjen. E z biztosítja a székely szívekben és lelkekben lévő összetartozás és hatalom érzetét, amellyel még hitelesebbé kívántuk tenni a Székely Nemzetgyűlést, és annak határozatát. vissza Jánossy Alíz, Krónika
